42341. lajstromszámú szabadalom • Répamagszedő olló

Megjelent 1908. évi julius lió 2-áu. MAGY. KIR. szabadalmi hbs? hivatal SZABADALMI LEIRAS 42841. szám. X/a- OSZTÁLY Répamagszedő olló. koehlmann carl gazdálkodó guthmannshausehben. A bejelentés napja 1907 november hó 21-ike. A répamagok szedésénél eddig ,két különböző munkamódot alkalmaztak. Az egyik mod szerint a hajtásokat sarlóval vágták le a répafejről és pedig úgy, hogy a munkás vagy munkásnő egy-egy répa hajtásait kezével összefogta és a répafej fölött a sarlóval levágta. Mivel azonban a szomszédos répafejek hajtásai rendszerint egymásba vannak nőve és amellett a munkás csak (kivételes esetekben képes egy-egy répafej valamennyi hajtását félkézzel öszszefogni, a munkás kénytelen a magszedést szakaszosan végezni, vagyis, ha egyik kezével nem tud már több hajtást összefogni, a levágott hajtásokat félreteszi, minek következtében az összenőtt hajtár sok szétválnak és így jelentékeny menynyiségű mag megy veszendőbe. A második említett munkamódnál a magszedés ásó segélyével történik, és pedig úgy, hogy a répafej lenyesése által az összes hajtásokat egyszerre vágják le. Ezen munka gyorsabban megy ugyan és nem is jár magveszteséggel, ami az első munkamódnál elkerülhetetlen, de itt viszont az a hátrány lép föl, hogy a répafejjel összefüggő hajtások nagyon lassan száradhak, mivel a magszedés rendesen késő ősszel történik, amikor a száradás a | szükséges meleg hiánya és a gyakori csaj padékok miatt csak lassan megy végbe. En-I nek folytán ezen munkamódnál mindig attól lehet tartani, hogy rothadás következik be. A fönti hátrányokon van hivatva segíteni a jelen találmány tárgyát képező magszedő olló, mely a répafejek és effélék levágás sára szolgáló ismeretes ollókhoz hasonlóan két (al) szárblól áll, melyéknek (a) fogantyúi annyira meg vannak hosszabbítva, hogy a munkás állóhelyztetben tarthatja azokat. Az ollót valamely tovamozgatható alváz, ivagy pedig, mint a rajzon példa gyanánt föl van tüntetve, egy (b) futó- . tárcsa hordja, melynek (d) villája az olló-' szárak (h) forgáscsapja útján van az ollóval összekötve. Az ismeretes ollók csak a répalevelek levágására, nem pedig egyúttal azoknak összegyűjtésére is szolgálnak és el vannak ugyan látva a levelek szétosztására szolgáló berendezéssel, hogy azok az olló moz(gó részeibe ne akadjanak, azonban a répamagvak összegyűjtésére nem alkalmasak. Hogy a találmány tárgyával egy-egy répának összes lombozata egyetlen vágással le legyen választható, az (al) ollószá-