42326. lajstromszámú szabadalom • Gyújtóállítókapocs

tosított (F) retesz van akként elrendezve, hogy az (A) főrész tengelyére sugárirányban eltolódhassék. Ezt a reteszt egy (f4) rúgó állandóan ama helyzetben törekszik tartani, melyben belső (fi) vége az (A) főrész belső határfelületén túlér. Az (F) retesz (fl) végének befogadására a gyújtó forgatható gyújtóelegykorongján egy (e2) nyugasz van kiképezve, melynek szöggel mért távolsága az, (el) nyugasztól megegyezik az (F) retesznek az (a4) orrtól való távolságával úgy, hogy mikor az (a4) orr az (el) nyuga-sz,ba fogódzik, az (F) retesz is befogódzhatik az (e2) nyugaszba. Az (e2) nyugasz és az (F) retesz (f 1) vége akként van alakítva, hogy a reteszt a kulcsot leemelni törekvő erő az (©2) nyugaszr ból ki ne kapcsolhassa. Az (F) retesz külső vége, melyre két (f3) csappal ellátott (f2) fej van fölcsavarva, az, (Al) karnak két (a5) födőlemezzel elzárt (a6) üregébe nyúlik. Az (f2) fejet az (Al) kar (a6) üregébe ágyazott (G1 G2) szögemelő villaszerűén fogja körül, az elrendezés maga olyan, hogy az (f3) csapok a (Gl) kar pályájába nyúl- ' nak és hogy az (F) retesz a (Gl G2) szög- j emelőnek az (x) nyíl irányában (1. ábra) j végzett elfordulásánál kifelé annyira eltolódik, hogy (fl) vége nem nyúlik ki az (Al) főrész belső határfölületén. A (Gl G2) szögemelő (G2) karja a (H) csap pályájába nyúlik, mely csap az (Al) karral mereven kapcsolt (a7) fogantyúdarabban eltolhatóan van ágyazva. A (H) csapnak (hl) kivastagítása van, melyet az (a7) fogantyúdarabra csavart (a8) csavarsüveg föd. Az (a8) csavarsüvegen egy harangalakú (h2) nyomiódarab tolható el, mely a (H) csapnak az (a8) csavarsüvegből kilépő végével mereven van kapcsolva. A (H) csapot és evvel a (h2) nyomódarabet egy (J) tekercsrugó törekszik a rajzon látható helyzetben tartani. Miután az állítókulcsot a (C) csiga segélyével a kellő helyzetbe beállítottuk, azt oly helyzetben húzzuk föl a gyújtóra, hogy (a4) orra az (el) nyugasszal kapcsolódjék. Ezen közben az (F) retesz első sorban visszaszorul vezetékében és azután az (f4) rúgó hatása alatt az (e2) nyugaszszal kapcsolódik. Ekkor az állító,kulcs biztosítva van az ellen, hogy a gyújtóról leemelkedjék, nevezetesen közömbös, hogy a leemelésre törekvő erő a kulcsot a lövedék teng-elyének irányában eltolni, vagy pedig a gyújtóval szemben elforgatni törekszik-e. Miután a kulcsot' ja gyújtóra fölhúztuk, azt az (a7 h2) fogantyú segélyével az (y) nyíl irányában addig forgatjuk (2. ábra), míg a (b4) kilincs, mely a kulcs fölhúzásánál teljesen visszalépett az (A) főrészbe, a (D) gyújtótányér (dl) nyugaszába bele nem csappan. Ekkor a gyújtó a kivánt helyzetbe be van állítva. Most már a harangalakú (h2) nyomódarabat annyira lenyomjuk, hogy a (H) csap (hl) kivastagítása az (a7) fogantyúdarabra fekszik, azáltal az (F) retesz az (e2) nyugaszból kikapcsolódik úgy, hogy a kulcsot a gyújtóról akadály nélkül le lehet emelni. Ez a most leírt és a kulcsnak a gyújtóról való leemelését meggátló biztosíték egyszerűbb, mint az eddig ismert berendezések. Ehhez járul még az is, hogy azt a rajzon látható gyújtóállítókulcsnál — melynek szerkezete igen egyszerű és tömör — minden nehézség nélkül alkalmazni lehet. SZABADALMI IGÉNY. Gyújtóállítókulcs kézzel kikapcsolható, bekapcsolt állásában a kulcsnak a gyújtóról való leemelését meggátló retesszel, jellemezve a retesz és gyújtó oly kapcsolódása és a retesznek a kulcson való oly elrendezése által, hogy a retesz a kulcs forgását a gyújtó beállításánál követheti. (I rajzlap melléklettel.) taq8a&ág nyomcuüa sucap66tt»