42325. lajstromszámú szabadalom • Önműködő biztosítás kézi lőfegyverekhez

feszítjük, akkor a biztosító emeltyűt, épen úgy mint az első foganatosításnál, kitér, úgy hogy az elcsattantó emeltyű a bil­lentyű fölemelése által működtethető. Ha a fegyvert lövésre alkalmas módon megfog­juk, akkor a biztosító emeltyű benyomatik, úgy hogy a billentyű működtetésénél az •elcsattantó rúd kitéríthető és alsó vége az (n) toldat fölött kiléphet (6. ábra). Elcset­tenés után (7. ábra) a (d) kakast az (i) pihenő­nyugaszba nyúló elcsattantó emeltyű szin­tén megtámaszthatja, mihelyt a billentyű szabaddá tétetik. Ha a kakast a feszítőnyugaszból leeresz­tettük, akkor az elcsattantó rúd alsó vége kívül fekszik az (n) toldaton (8. ábra) és a (c) biztosító emeltyű meg van akasztva, , mivel (g) fogóorra a (h) fogónyugasszal merev kapcsolatba jut. Tehát az emeltyűt ekkor nem lehet befelé nyomni. A kakas fölhúzásánál azonban az elcsattantó rúd és a biztosító emeltyű visszatér rendes hely­zetébe. A fegyver jobb oldalán lévő visszaugró szerkezetnek (9—11. ábra) célja megaka­dályozni azt, hogy elcsettenéseknél a ka­kas a gyújtószögre támazskodva maradjon, mert ezen esetben a fegyver véletlen ráz­kódtatások folytán a biztosítás dacára is elsülhetne. Ezen célból az (o) ütőrúgó ka­romszerű (p) vége a jobb (r) kakastárcsa {q) kampójába nyúlik bele, mely előbbi az (s) csapra van forgathatóan ágyazva. A (q) kampó alsó vége (t) ferde lapalakban van kiképezve, mely fölfelé emelkedőleg a ka­kas forgáspontjához közeledik. Ennek foly­tán a kakas, előrecsapódásának utolsó pil­' lanatában egy kevéssé fölemeli az (o) ütő­rugót (11. ábrán pontozva jelölt helyzet), amennyiben a (t) lap egy ferde sik gya­nánt hat, melynek mentén a (p) karom föl­felé csúszik. Az (o) ütőrúgónak lefelé való kirúgódásánál a (p) karom a (t) ferde lap mentén lefelé csúszik és a kakast eltávo­lítja a gyújtószögtől, úgy hogy az a 11. ábrában teljes vonallal föltüntetett hely­zetbe jut. Olyan fegyvereknél, melyeknél egy rop­pantó működik össze az ütőrúgóval, a rop­pantónak illető kampójában ugyanilyen el­rendezés alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő biztosítás kézi lőfegyverek­hez, jellemezve azáltal, hogy az elcsat­tantó rudat és a kakast, a rúgó be hatás alatt álló biztosító emeltyű toldatai tá­masztják meg, melyek az emeltyűnek vagy a fegyver lövésre alkalmas módon való megfogása vagy pedig a kakas túlfeszítése által előidézett kitérítésénél elhagyják támaszhelyzetüket, úgy hogy egyrészt megakadályoztatik a kakasnak a fölhúzott helyzetből való előre csapó­dása, másrészt lehetővé tétetik annak a biztosító emeltyű működtetése nélkül kezzel való leeresztése és emellett a kakasnak a kézből való esetleges ki­csúszását, a kezdő helyzetébe önműkö­dőlég visszacsapó biztosító emeltyű ár­talmatlanná teszi. 2. Az 1. igénypont szerinti biztosításnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a kakastárcsán egy (h) fogónyugasz és egy (i) pihenőnyugasz olyan távol­ságban van egymástól van elrendezve, hogy a billentyű szabaddá tételénél a leeresztett kakast mindig egyidejűleg támasztja meg a kezdőhelyzetben lévő biztosító emeltyű és az elcsattantó rúd. 3. Az 1. igénypont szerinti biztosításnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy az elcsattantó rudat megtámasztó biztosító emeltyűn egy toldat van el­rendezve, mely az előbbit a kakas föl­húzott helyzeténél mindaddig megtá­masztve tartja, míg a biztosító emeltyű, illetve egy azon lévő fogóorr a kakas-, illetve a rajta elrendezett fogónyugasz útjából teljesen ki nem tért, úgy hogy egyrészt megakadályoztatik a fegyver elsütésénél az azáltal okozott elcsette­nés, hogy a biztosító emeltyűnek nem eléggé való benyomása folytán a kakas a fogó nyugaszban fogvatartatik, más­rész a kakasnak a leeresztés közben esetleges kicsúszása által okozott aka­ratlan elsülés is elkerültetik azáltal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom