42319. lajstromszámú szabadalom • Labyrint-tömítés forgó testek számára

Megjelent 1908. évi július hó 2-án. MAGY. ^^ KIR. SZABADALMI wS? HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 42819. szám. V/e. OSZTÁLY. Labyrinth-tömítés forgó testek számára. EYERMANN WILHELM HEINRICH MÉRNÖK WILMERSDORFBAN. A bejelentés napja 1907 október lió 7-ike. Elsőbbsége 1906 szeptember hó 28-ával kezdődik. Ismeretesek mozgó testeknek helytálló 1 testekkel szemben való tömítései, melyek akként hatnak, hogy tömítő anyag alkalmazása és közvetlen érintkezés nélkül, egyedül a tömítő fölületnek sajátos kiképzése folytán fejtenek ki a nyomás alatt álló folyadéknak átfolyásával szemben elegendő ellenállást arra, hogy csak csekély mennyiségű folyadék szivárogjon át és hogy a tömítés két oldala között uralkodó nyomáskülönbség föntartassék. Ezen úgynevezett labyrinth-tömítéseket eddigelé úgy képezték ki, hogy az egyik testnek gyűrűszerű kiszögelései csekély közök meghagyása mellett behatoltak a másiknak megfelelő hornyaiba, hogy az átszivárgó folyadék nagy irányváltoztatásra kényszeríttessék és hogy ily módon nagy átfolyási ellenállás létesíttessék. Ezen tömítések azon hátránnyal bírnak, hogy azokat hengeres vagy kúpos fölületekre való szerelésük esetén több részből kell előállítani. Ezen hátrány elesik, ha ugyancsak ismert módon az, egyik részt simán, a másikat pedig hornyosan képezzük ki. Ezáltal ugyanis kamrák keletkezne' •melyek a forgó szerkezeti rész (tengely) és a helytálló szerkezeti rész (sz 'lence) közötti rések se- i 1 gélyével közlekednek egymással és melyekben a nyomáskülönbség folytán a résekben keletkezett sebességnek örvénylés által meg kellene semmisíttetnie. Ez azonban csak tökéletlenül történik, mivel a valamely résből jövő folyadéksugár a kamrán egyenes irányban átvonulva, a következő résbe jut és irányváltoztatás nélkül, tehát egyrészt anélkül, hogy örvénylésre kényszeríttetnék és másrészt anélkül, hogy tetemes nyomásveszteség állana te, juthat a következő résbe. A jelen találmány az említett két szerkezetnek előnyeit, a jó működést és a kényelmes szerelést, a tömítő fölületeknek sajátos alakítása által egyesíti magában. Mindkét fölületnek vájatai ia (hengeres, kúpos, sík) fölületekhez rézsútos irányú összekötő résekkel bíró kamrákat képeznek. Ezáltal lehetségessé válik az, egy részből előállított testeknek egymásba tolása anélkül, hogy az irányváltoztatással járó előnyöket fel kellene adnunk. A gyűrűszerű hornyoknak sajátos alakítása folytán ezen irányváltoztatás lehetőleg hirtelen következik be és a kiáramló sugár egyúttal az oldalirányban ráható örvénylés által megzavartatik. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá-