42271. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép
is elfordul. A (z2) fog akkor, mikor a sín a külső bordákban levő szánok felé forog, ezek külső éleire akként hat, hogy a szán a (z2) fog és a szán belső élével szemben fekvő (Rl) ill. (R2) rúdalakú fogaskerék közé be legyen fogva. Ebben a helyzetben van a szán minden fordulat kezdetén. A szán eme rögzítése akkor válik szükségessé, mikor a működtetők fölfelé nyúló végeinek a szánok fogasíveinek fogközeibe be kell lépniök, mert ellenkező esetben a működtetők nem volnának szükségszerűen ama helyzetben, melyben a befogódzás megtörténhetik. Az (F,1 ), ill. (F„2 ) sín (zl) foga ama szánok megfogására és rögzítésére szolgál, melyeket a szélső bordákban kell vissza tartani. Ebből a célból ezt a fogat a sín megfelelő fölfelé forgatásával a szán fogasívének legszélső fogközébe állítjuk, mi akkor történik meg, mikor ezt a szánt a működtető a rúdalakú fogaskerékből kikapcsolta és a többi szánokat a fogaskerekek a középbordához annyira közelítették, hogy azokat az (F,1 ), illetve (Fe 2 ) sínek többé meg nem foghatják. A szánokat ekkor a működtetők eleresztik, mely célból azok forgástengelye a kezdet állásába tér vissza. Az (F.1 ), ill. (Fs 2 ) sín (zl) fogának a (Pl), ill, (PB) működtetők által fölé tolt szánokat kb. ama pillanatig kell fogva tartania, melyben a rúdalakú fogaskerekek által vezetett szánok a külső bordákba térnek vissza és a fogaskerekek kifelé való forgásukat befejezték. Mikor ez a pillanat bekövetkezett, a megfogó sínek annyira elfordulnak a középbordák felé, hogy a (z2) fog az összes mellső bordában, ill. az összes, a hátsó bordában levő szánokat egy sorba állítsa úgy, hogy a szánok eme fog és a megfelelő (Rl), ill. (R3) rúdalakú fogaskerekek között fogva legyenek tartva, tehát a következő fordulat kezdő állásába jutnak. Az (M£), ill. (M|,M|) sínnek ama működtetőket, melyek a fogassínek elé kerültek, azonnal amint ezek fölfelé mozgásukat befejezték, meg kell fognia és fogva kell tartania, míg a működtetők fölfelé nyúló vége a fogasívek egy fogközébe be nem lép. (Ez — mint említettük, — a (dl, d2) ill. (d3) forgástengelyeik megfelelő eltolódása következtében megy végbe.) Hogy az említett sín az elforgatott működtetőket a kellő helyzetben fogva tarthassa, ennek (E) vége közelében egy újalakú (F) toldat van alkalmazva, melyben az (L) hézag van kiképezve. Ha a működtetőket a fogassínek elforgatták, az elforgatott működtető (L) hézaga az (Mf, M|), ill. (Mf) sín (1) részével áll szemben és ez az (1) rész akkor, mikor a sín a működtető felé leng, a hézagba belép és meggátolja,, hogy az illető sín a fogassín lefelé mozgásában részt vegyen. Amint már most a működtető fölfelé nyúló vége a forgástengelyének eltolódása következtében a szánok fogasíveinek fogközeibe belépett, a sínnek visszafelé kell lengenie úgy, hogy az (1) rész a működtetőt szabadon ereszthesse. Most már a sín (2) része jön mőködésbe és a szabaddá vált külső működtetőket akként forgatja el, hogy az ezek által vezetett szánokat az (Rl), ill. (R2) fogaskerekek hatásköréből eltávolítsa és a szabaddá vált középműködtetőket akként, hogy ezek az általuk vezétett szánokat az (R3) hátsó fogaskeréknek adják át. Ebből a célból az (Ml, Mi), illetve (Ml) sín (2) része oly helyzetben van, hogy abban a pillanatban, amelyben a sín hátrafelé leng és az (1) része a működtetőket elereszti, az illető működtető ujjalakú (F) toldatának fölső élével jöjjön érintkezésbe, erre nyomást gyakoroljon és ennek elfordulását idézze elő, minek következtében a működtetők által vezetett szánok a bordában megfelelően eltolódnak és a megfogósínhez jutnak. Minthogy ezután a működtetők fölfelé nyúló vége tengelyeiknek kezdeti helyzetükbe való visszafelé mozgása következtében a szánok fogasíveinek fogközéből kilépett, a sín a (2) része által a működtetőre gyakorolt nyomás következtében a működtetőket a kezdeti állásba állítja vissza, amenynyiben ide maguktól vissza nem térnek. A sín természetesen csakis azokra a működtetőkre hat, melyeket kezdetben a fogassí-
