42271. lajstromszámú szabadalom • Csipkeverőgép

is elfordul. A (z2) fog akkor, mikor a sín a külső bordákban levő szánok felé forog, ezek külső éleire akként hat, hogy a szán a (z2) fog és a szán belső élével szemben fekvő (Rl) ill. (R2) rúdalakú fogaskerék közé be legyen fogva. Ebben a helyzetben van a szán minden fordulat kezdetén. A szán eme rögzítése akkor válik szük­ségessé, mikor a működtetők fölfelé nyúló végeinek a szánok fogasíveinek fogközeibe be kell lépniök, mert ellenkező esetben a működtetők nem volnának szükségszerűen ama helyzetben, melyben a befogódzás meg­történhetik. Az (F,1 ), ill. (F„2 ) sín (zl) foga ama szánok megfogására és rögzítésére szolgál, melye­ket a szélső bordákban kell vissza tartani. Ebből a célból ezt a fogat a sín megfelelő föl­felé forgatásával a szán fogasívének legszélső fogközébe állítjuk, mi akkor történik meg, mikor ezt a szánt a működtető a rúdalakú fogaskerékből kikapcsolta és a többi száno­kat a fogaskerekek a középbordához annyira közelítették, hogy azokat az (F,1 ), illetve (Fe 2 ) sínek többé meg nem foghatják. A szá­nokat ekkor a működtetők eleresztik, mely célból azok forgástengelye a kezdet állásába tér vissza. Az (F.1 ), ill. (Fs 2 ) sín (zl) fogának a (Pl), ill, (PB) működtetők által fölé tolt szánokat kb. ama pillanatig kell fogva tartania, melyben a rúdalakú fogaskerekek által vezetett szánok a külső bordákba térnek vissza és a fogaskerekek kifelé való forgá­sukat befejezték. Mikor ez a pillanat bekö­vetkezett, a megfogó sínek annyira elfor­dulnak a középbordák felé, hogy a (z2) fog az összes mellső bordában, ill. az összes, a hátsó bordában levő szánokat egy sorba állítsa úgy, hogy a szánok eme fog és a megfelelő (Rl), ill. (R3) rúdalakú fogaskere­kek között fogva legyenek tartva, tehát a következő fordulat kezdő állásába jutnak. Az (M£), ill. (M|,M|) sínnek ama működ­tetőket, melyek a fogassínek elé kerültek, azonnal amint ezek fölfelé mozgásukat be­fejezték, meg kell fognia és fogva kell tar­tania, míg a működtetők fölfelé nyúló vége a fogasívek egy fogközébe be nem lép. (Ez — mint említettük, — a (dl, d2) ill. (d3) forgástengelyeik megfelelő eltolódása következtében megy végbe.) Hogy az említett sín az elforgatott mű­ködtetőket a kellő helyzetben fogva tart­hassa, ennek (E) vége közelében egy új­alakú (F) toldat van alkalmazva, melyben az (L) hézag van kiképezve. Ha a működ­tetőket a fogassínek elforgatták, az elfor­gatott működtető (L) hézaga az (Mf, M|), ill. (Mf) sín (1) részével áll szemben és ez az (1) rész akkor, mikor a sín a működtető felé leng, a hézagba belép és meggátolja,, hogy az illető sín a fogassín lefelé mozgá­sában részt vegyen. Amint már most a működtető fölfelé nyúló vége a forgástengelyének eltolódása következtében a szánok fogasíveinek fog­közeibe belépett, a sínnek visszafelé kell lengenie úgy, hogy az (1) rész a működtetőt szabadon ereszthesse. Most már a sín (2) része jön mőködésbe és a szabaddá vált külső működtetőket akként forgatja el, hogy az ezek által vezetett szánokat az (Rl), ill. (R2) fogaskerekek hatásköréből eltávolítsa és a szabaddá vált középműködtetőket ak­ként, hogy ezek az általuk vezétett száno­kat az (R3) hátsó fogaskeréknek adják át. Ebből a célból az (Ml, Mi), illetve (Ml) sín (2) része oly helyzetben van, hogy ab­ban a pillanatban, amelyben a sín hátrafelé leng és az (1) része a működtetőket el­ereszti, az illető működtető ujjalakú (F) tol­datának fölső élével jöjjön érintkezésbe, erre nyomást gyakoroljon és ennek elfor­dulását idézze elő, minek következtében a működtetők által vezetett szánok a bordá­ban megfelelően eltolódnak és a megfogó­sínhez jutnak. Minthogy ezután a működtetők fölfelé nyúló vége tengelyeiknek kezdeti helyze­tükbe való visszafelé mozgása következté­ben a szánok fogasíveinek fogközéből kilé­pett, a sín a (2) része által a működtetőre gyakorolt nyomás következtében a működ­tetőket a kezdeti állásba állítja vissza, ameny­nyiben ide maguktól vissza nem térnek. A sín természetesen csakis azokra a működ­tetőkre hat, melyeket kezdetben a fogassí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom