42246. lajstromszámú szabadalom • Mótorindító több részből álló kapcsoló hengerrel

A (2) henger alsó pereinén, a menetközi helyzeteknek megfelelő bevágásokkal van ellátva, melyekbe a (13) záremeltyű kapcsolódik, mely a nyugalmi áramtól átjárt (14) szolenoid által tartatik a (15) rúgó hatása ellenében a záró helyzetében. A hengereken csúszp (16 17 18 19 20) és (21) kontáktusujjak a (22 23 24 25 26) szolenoidokkal a (27 28 29 30 31) kapcsolók szabályozására szolgálnak. Ez utóbbiak a (36) m;ótor elé kapcsolt (32 33 34 35) ellenállásokat sorban rövidre zárja. A működési mód a következő: A föltüntetett null-helyzetben a (37) légvezetékből csak a (38) áramszedőn át folyik áram a (14) szolenoidon át a földbe. Ha az (1) hengert elforgatjuk, a (2) henger, a (12) rúgónak egyidejű feszítése mellett, megmarad helyzetében, míg a (11) ütköző a (9) ütközővel találkozik; csak ekkor vitetik a (2) henger, a (14) szolenoid erejének legyőzése mellett az (I) helyzetbe. Ezen mozgásnál a (3) áramzáró sáv az (5) és (16) kontaktusujjakkal és a (17) kontaktusujjal jut érintkezésbe. Ennek következtében szabályozó áram folyik a (37) légvezetékből a (38) áramszedőn, a (16) ujjon, a (3) áramzáró sávon, az (5) kontaktuson, a (4) áramzáró sávon, a (17) ujjon, és a (22) szolenoidon át a földbe és a (22) szolenoid a (27) kapcsoló segélyével zárja a munkaáramkört, mely a (37) í légvezetékből, a (38) áramszedőből, a (27) kapcsolóból, a (32 33 34 és 35) ellenállásokból, a (36) motorból, és a földből áll. Az (1) hengernek továbbforgásánál a(2) hengert egymásután a (II III IV Y) kapcsolási helyzetbe hozzuk, melyekben a (32, .33 34 35) ellenállások egymásután kikapcsoltatnak. Ha a kocsivezető a kapcsoló forgattyút elereszti, akkor az (1) henger a (12) rúgó által visszafelé forgattatik, míg a (11) ütköző a (10) ütközővel nem találkozik és a (6) záró kilincs a (8) orr mögé nem fekszik. Emellett-az (5) kontaktusujj lecsúszik ,a (3) áramzáró sávról, amikor is a szabályozó áramkör, valamint a munkaáraimkör megszakíttatik. Ha tehát a kocsivezetőt baleset éri, a mótoráram önműködően fog kikapcsoltatni. Ha a kocsivezető ismét be akar kapcsolni, a kapcsolót előbb a null-helyzetbe kell hoznia, mert .csakis ezen helyzetben emeltetik mieg a (6) záró kilincs a szekrényen ülő (7) ütköző által és csak ekkor válik lehetségessé az (1) és (2) hengereknek mozgása. Ha a kocsivezető tetszőleges menetközi helyzetben tartja a kapcsolót és ha a tápvezeték pl. egy, a központban lévő önműködő maximális kikapcsolónak működése által időnként árammentessé lesz, a (14) szolenoidnak húzó hatása megszűnik, a (15) rúgó a (13) záró kilincset a megfelelő bevágásból kihúzza és a (12) rúgó a (2) hengert előre fogja forgatni, míg a (10) ütköző a (11) ütközővel nem találkozik. Eközben a (6) ,záró kilincs ismét a (8) orr mögé fekszik és a kocsivezető ennek következtében a tápvezeték áramának időszakos megszakadásánál is kénytelen a motornak újra való bekapcsolását a null-helyzetben megkezdeni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Motorindító több részből álló kapcsolóhengerrel, jellemezve azáltal, hogy egy, az indító forgattyúval mereven kapcsolt (1) hengerrésznek egy másik, az indítónak helytálló részeihez súrlódás által rögzített és az indító forgattyúval bizonyos szabad játék meghagyásával kapcsolt (2) hengerrészhez képest elfoglalt helyzete szerint a motor áramkörébe^ fekvő (3 5) segédkontaktusok akár közvetve, akár közvetlenül egymással vezetőileg összeköttetnek vagy egymástól eltávolíttatnak. 2. Az 1. alatt igényelt mótorindítónak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy bekapcsolás által megfeszített, az (1 2) hengerrészek között elrendezett és meneti orgattyúnak eleresztésénél a hengerrésizeket a mótoráramnak a (3 5) segédkapcsolóknál eszközölt megszakításához szükségelt módon önműködően elmozgató (12) rúgó által. 3. Az 1. alatt igényelt mótorindítónak egy foganatosítási alakja, jellemezve azál-