42226. lajstromszámú szabadalom • Javítás elégési erőgépeken

hengerrel való összeköttetésben. Ezen nyílás befelé nj*íló fő-zárószelep, előnyösen tányérszelep segélyével zárható. Az említett nyílás kifelé oly kamarába vezet, mely egy légbevezető csatornával és egy a robbanási termények kibocsátására szolgáló csatornával van ellátva, mimellett mindegyik csatorna nyitását és zárását külön segéd-szelep ellenőrzi, melyek bármely alkalmas módon működtethetők. Ezen segéd-szelepek előnyösen kettős üléső szelepek, vagy hengeres dugattyúalakú szelepek gyanánt vannak kiképezve, és mindkét esetben előnyösen egymás fölött rendeztetnek el, mimellett a fölső a légbevezetésére és az alsó a robbanási termények kibocsátására szolgál. Ezen segéd-szelepek végre tányérszelepek is lehetnek, mikor is szintén egymás mellett vagy egymás fölött lehetnek elrendezve. A mellékelt rajzon a találmány tárgya van föltüntetve, és pedig az 1. ábra gázosító kamara és vízszintes gép hengerrészletének függélyes hosszmetszete, egymásfölött elrendezett kettős ülésű segédszelepekkel, a 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala szerinti keresztmetszet, a 3. ábra a 2. ábrához hasonló metszet, melyen a segéd-szelepek hengeres dugattyúalakban vannak kiképezve és egymás fölött vannak elrendezve, a 4. ábra a 3. ábrához hasonló metszet, melyen a dugattyú alakú segéd-szelepek egymás mellett vannak elrendezve, az 5. ábra a 4. ábra 5—5 vonala szerinti vízszintes metszet, a 6. ábra a gázosító kamarának és hengerrészletnek függélyes hosszmetszete, melyeu a segéd-szelepek tányérszelepek gyanánt vannak kiképezve és egymás fölött vannak elrendezve, a 7. ábra a 6. ábra 7—7 vonala szerinti metszete, a 8. ábra a gázosító kamarának és a henger egy részének függélyes keresztmetszete, mely egymás mellett elrendezett tányérszelepekkel bir és a 9. ábra a 8. ábrának 9—9 vonal szerinti vízszintes metszete. (a) a gép munkahengere, (b) a dugattyú; (c) a gázosító kamara vízhűtésű, (d) pedig annak nem hűtött része. A gázosító kamara (c) vízhűtésű része az (a) hengerrel az (e) összeszűkülő nyakrész útján van összekötve; (f) az olajbevezető nyílás. A gázosító kamara fölső oldalán (g) nyílás van kiképezve, mely fölváltva a levegő bevezetésére és a robbanási termények kibocsátására szolgál; (h) a fő-zárószelep, mely befelé nyílik és mely a (g) nyílást szabályozza. Az (i) kamarában vannak kiképezve, a (j) légbevezető és a (k) kibocsátó nyílások, (1) a levegőt bevezető segédszelep és (m) a robbanási termények kivezetésére szolgáló segéd-szelep; ezen szelepek a rajzokon látható kiképzést nyerhetik. Az Otto-féle vagyis négy löketű körfolyamattal működő gépeknél a szelepek a következő működést végzik. A (h) fő-szárószelep a gázosító kamara (c) vízzel hűtött részének falában kiképezett (g) nyílást zárja, és a munkalöket közben zárva is tartja; egyúttal a levegőt szívó löket végét és a robbanási terményeket kibocsátó vagy kiürítő löket kezdetét is megállapítja. Az (1) szelep a szívó löket kezdetét és az (m) szelep a kiürítő löket végét határolja. Ily elrendezés mellett az (1) és (m) szelepeknek gyakorlatilag úgyszólván semmiféle nyomást sem kell kibirniok és az (m) szelep, akár kétülésű,akár hengeres dugattyúalakú szelepként van kiképezve, úgy van elrendezve, hogy nyitásánál a fölötte levő és közvetlenül az (1) szelep alatt fekvő kamarába emelkedik úgy, hogy ilyképen gyakorlatilag meg van védve a távozó robbanási termények hatásától; az exploziónál létrejövő maximális nyomást a fő-zárószelep veszi föl. Minthogy továbbá a (h) fő-zárószelep közvetlenül a gázosító kamarába nyílik, a káros tér minimumra van csökkentve, miáltal a vízzel telt köpeny által, továbbá a sugárzás által vesztett hő mennyisége is csökken úgy, hogy nagyobb munkateljesítményt nyerünk. A (h, 1 és m) szelepek