42208. lajstromszámú szabadalom • Patkoláshoz való szerszámkészlet

relt kalapács a szarufaragókést befogó és meghosszabbító alkatrészként szerepel. Aszerszámkószlet összerakásánál a szarúfaragókés (c) vájata (2. ábra) a szögvágó (d) szárának (4. ábra) fölvételére szolgál. A patahasogató (7. és 8. ábra) (e) külső és (f) belső hüvellyel bír. A belső hüvely hengeres furatában (g) tekercsrugó van elhelyezve, mely a két hüvely kapcsolatának kiakasztása után a külső hüvelyt letolja és ily módon a szerszámot meghosszabbítva, 3>Zt íi megmarkolásra és használatra alkalmassá teszi. Az (e) és (f) hüvelyek jelzett kapcsolatára az (f) hüvelyre erősített lapos (h) rúgó szolgál, melynek (h') orra az (e) hüvely megfelelő nyugaszába becsattan. A külső hüvely alsó lapján levő (i) furat éppen olyan átmérőjű, hogy azon a szarufaragókés (a) csapja összerakásakor behelyezhető. A kalapácsfej (12. és 12a, 13. és 13a. ábra) oly (k) üreggel bír, mely a szerszám összerakásakor a szarufaragókés (1. és 3. ábra) és a benne levő szögvágó (4—6. ábra) elhelyezésére szolgál. A kalapácsfejben továbbá még két (1) üreg is van kiképezve, melyek a kalapácsnyél (11) (14. és 15. ábra), vagy a fogószár (12) nyúlványait fogadják be, aszerint, amint a kalapácsot nyéllel kívánjuk ellátni, vagy pedig a szerszámot összeállítani, amidőn t. i. a fogószárak végeit a kalapácsfej (1) üregeibe illesztjük (20. ábra). A kalapácsnyél (11) vagy a fogószárak (12) nyúlványainak rögzítése a kalapácsfejben (rl) lemezrúgó és (r2, r3) kengyelek segélyével történik. Az (rl) lemezrúgó az (r2) kengyelt állandóan lefelé nyomja. Ez a nyomás az (r2) kengyel két lefelé nyúló szárának ferde lemetszésein adódik át az (r3) kengyelre (13a. ábra) s e nyomás folytán az (r3) kengyel állandóan kifelé nyomatik. Az (r3) kengyelnek (r4) bütykei állandóan belenyúlnak a kalapácsfej (1) üregeibe. Az (1) üregek csak akkor lesznek a kalapácsnyél (11), vagy a fogószár (12) nyúlványai részére szabaddá téve, ha az (r3) kengyelt hüvelykujjunkkal (r5) helyen befelé nyomjuk. Ekkor az (r4) bütykök az (1) üregekből kimozdulnak, és az (r2) kengyel az (r3) kengyellel való ferde érintkezési fölületénél fogva fölfelé szoríttatik, miáltal az (rl) lemezrúgó megfeszíttetik. Ha már most a kalapácsnyél (11) vagy a fogószár (12) nyúlványát az (1) üregekbe toljuk és az (r5) helyen az (r3) kengyelre gyakorolt nyomást megszüntetjük, akkor az (rl) lemezrúgó az (r2) kengyel közvetítésével az (r3) kengyelt eredeti helyzetébe visszahozza, minek folytán az (r4) bütykök ismét belépnek az (1) üregekbe, ahol a kalapácsnyél (11), illetve a fogószárak (12) nyúlványainak (13) kivágásába kapcsolódnak és ezáltal a kalapácsnyelet a kalapácsfejhez, vagy a fogószárakat a kalapácsfejhez rögzítik. A kalapácsfej még a szarufaragókés (a) szárának (1. ábra) fölvételére szolgáló (al) üreggel is el van látva, mely üreg fenekén egy tekercsrúgó van elhelyezve; utóbbinak néhány menete az üregfalak megfelelő csavarvonalú kivágásába van becsavarva. A szarufaragóókést az (al) üregben ajr (r3) kengyelnek (r6) bütyke tartja. Ez a'-tíutyök a szarufaragókés (a) nyelének (a2) ^vágásába (1. és 3. ábra) kapcsolódik, é? a rögrítés itt éppen úgy történik, minAa kalapácsnyél vagy fogószárak rögzítése. T

Hog> a kalapácsolásnál az (al) üreg a kalapácsfej rugalmasságát ne idézze elő, az (al) üreget a 9. ábrában látható ékszöggel töltjük ki. Ha az ékszög az (al) üregben van, és az (r3) kengyelt (r5) helyen hüvelykujjunkkal benyomjuk, akkor az (r6) bütyök — mely az ékszöget éppen úgy rögzíti, mint a szarufaragókést — az (al) üregből kimozdul és a tekercsrúgó kiterjed, minek folytán az ékszög kilöketik. A fogószárak belső oldalfalaikon úgy vannak alakítva, hogy a szárak között az (e') térben (16. és 17. ábra) a patahasogató (e) hüvelye éppen elfér. A szögvágó (p) feje (4. ábra) a fogószár (pl) rovatékaiba nyúlik. A fogó (ql) és (q2) Dyúlványai (16. és 21. ábra) az összerakásnál a reszelő- és kalapácsnyél egyik végének fölvételére szolgálnak. A reszelő- és kalapácsnyél másik végét a kalapácsfej alsó fölületében kiké-