42207. lajstromszámú szabadalom • Jacquard-gép két kártyaprizmával

- 5 nunk (8. ábra). Az utolsó alapvetésnél aztán a segédgép prizmáján előkapcsolt kártyát a második (40) és harmadik (41) platina helyén lyukakkal látjuk el úgy, hogy a (40) platina a (34 35 36) bütyköket ismét vízszintes helyzetbe állítja, a (41) platina pedig az (56 57 58 59) szögemelőkre hatva, a váltószekrényt és a főgépet átkapcsolja úgy, hogy most piár az ábrakártya és az ábravetélő fog dolgozni (9. ábra). Az ellenőrzést most az ábrakártya veszi át és ha ismét az alapkártyának kell dolgoznia, az átkapcsolást úgy végzi, hogy azon platinát, mely a (60) tárcsa körül vezetett (60a) zsinórra és egyúttal a (60b) zsinór útján a váltószekrényre hat, működésbe hozza. Ha azt akarjuk, hogy az alap és kártyavetülék folyton váltakozzék, amint pl. a föltüntetett mintánál részben történik, akkor a (49) platina (37) bütykét az ábrakártyáról a leírt módon függélyes helyzetbe állítjuk úgy, hogy a platina, előre eshet. Ha most a segédgép kártyája ezen (49) platinával átellenben egy lyukkal van ellátva, ami a föltüntetett példánál mindig úgy is van, akkor anélkül, hogy másik kártya kapcsoltatnék elé, a (49) platina mindig fölemelkedik és minden vetésnél váltakozást hoz létre úgy, hogy fölváltva az alap- és ábrakártya, valamint az alap- és ábravetélők jönnek működésbe. Ha azonban azt akarjuk, hogy az alapkártya ismét néhányszor egymásután dolgozzék, akkor a negyedik (49) platina ,(37) bütykét az utolsó ábrakártya közvetítésével ismét vízszintesre állítjuk úgy, hogy a (49) platina nem működhet. Ezzel az jelőbb leírt munkamód újból kezdetét veszi. Egyvetülékes árú előállításánál a váltószekrényre ható (56 57 58 59 59a) emelőszerkezetek kikapcsoltatnak. Ha a találmány tárgyát három és több vetülékes szövet előállítására akarjuk alkalmazni, akkor két esetet kell megkülönböztetnünk, nevezetesen először azt, midőn az alapvetélő után .mindig ugyanazon ábravetélők dolgoznak, másodszor pedig azt, midőn az alapvetélő után majd az egyik, majd a másik ábravetélő következik. Az első esetben azon ábravetélő beállítására szolgáló szerkezetet, mely mindig az alapvetélő után hozandó működésbe, a (41) platinával kötjük össze és azonkívül a negyedik (49) platina (37) bütykének elforgatására szolgáló (54) emelőt kétkarú emelő gyanánt képezzük ki, ímelynek második karját a (49) platinával hozzuk öszszeköttetésbe úgy, hogy ez fölemelkedése alkalmával a (37) bütyköt mindig újból átállítja és vízszintes helyzetbehozza, míg más tekintetben a berendezés olyan marad, ahogy le volt írva. Az alapkártyák itt is a leírt módon működnek, vagyis a segédgépet működésbe hozzák és ez utóbbi a harmadik (41) platina közvetítésével a főgépet úgy kapcsolja át, hogy az ábrakártya jön működésbe, amellett pedig a váltószekrényt is úgy állítja be, hogy az alapvetélő után működésbe jövő ábravetélő a szád magasságába jut. Ha több ábrakártya dolgozik egymásután, akkor a mindenkor íkivánt ábravetélő beállítását ezek közvetítik. Ha azt akarjuk, hogy egy ábravetülékre ismét egy alapvetülék következzék, akkor az utolsó ábrakártya az, alapkártyát bekapcsolja és egyúttal a negyedik (49) platina (37) bütykét függélyesre állítja úgy, hogy ezen platina, melynek tűje számára ez esetben is egy ilyuk van a kártyába ütve, az alapvetülék betevése alkalmával fölemelkedik és ezáltal a főgépet átkapcsolja a váltószerkezetet pedig működésbe hozza, minek következtében ismét az ábrakártya jön működésbe. Egyúttal azonban a (49) platina, mint, fönt már említve volt, fölemelkedése alkalmával a (37) bütyköt ismét vízszintes helyzetbe forgatta és így magát újból hatástalanná tette. A ,másik esetben, midőn az ábrakártya bekapcsolása alkalmával majd az egyik, majd pedig a másik ábravetélő állítandó be, az eddig használt negyedik platina helyett annyi platinát kell alkalmazni, ahány ábravetélő van. Ezen platinák mindegyiké-