42206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szövőszékberendezés lószőrszövetek előállítására

fekvő elejével harántirányban a szádnyílás elé állíttatik és egy mindkét végén villás szabadon futjó vetélő által megfogva, a szádba vethető. A mellékelt rajzon egy ily ,módon berendezett lószőrszövőszék van föltüntetve. Az 1. ábra a szövőszék oldalnézete, a lényegtelen résziek elhagyásával; a 2. ábra a szövőszéknek a ládával szemben fekvő részét elölnézetben mutatja; a 3. ábra a rögzítőfogó elölnézete; a 4. ábra a rögzítő- és a húzófogó oldalnézete; az 5. ábra a kihúziófogó elölnézete; a 6., 7. és 8. ábra a hozzávezető-, illetve átvivőfogó oldal- és fölülnézete, továbbá keresztmetszete, mimellett ©zen fogó szorítópofái egy, a tapintópofák között lévő fonal által részben nyitott helyzetben tartatnak; a 9. ábra a hozzávezetőfogó távlati képe, a 10. ábra a láda egy részét és a vetélőt elölnézetben mutatja; a 11. ábra a vetélő fölülnézete; a 12—16. ábrák a munkafolyamat fokozatos előrehaladását- tüntetik föl, mimiellett a közvetlenül a (16. ábrán föltüntetett fázis előtt és után ('vő munkafolyamatok az 1. ábrán láthatók; a 17., 18., 19. és 20. ábrák a munkafolyamat első részét a húzófogó más berendezése mellett mutatják. A vetülékanyagot képező lószőrf onalak a teknőszerű (a) szekrénybem vannak elrendezve, melyből a fonalak az alábbiakban megadott módon először részben és azután egészen kihúzatnak. A fonal részbeni kihúzására a (b) emeltyűkaron ülő (I) fogó szolgál, mely, mint azt a 4. és 5. ábra mutatja, célszerűen két helytálló (1 2) részből és az ezek között lévő, forgatható (3) pofából áll, melyet a (4) rúgó rendesen záróhelyzetben tart. Ezen berendezés a fogó által megfogott fonal áthajlását megakadályozza. A két fogópofa közül esetleg csak az egyik, a, mozgatható (3) pofa (5. ábra) vagy mindkét fogópofa is oly módon lehet meggörbítve, hogy a két fogószél által a metszési pontnál képezett szög a pofáknak egymáshoz képest elfoglalt összies helyzeteinél ugyanaz marad. Az egyik pofa célszerűen egymástól közönként elrendezett különböző mély (5) bevágásokkal van ellátva, mimellett a fogópofa forgáspontjához legközelebb fekvő bevágás a legcsekélyebb, míg a következő bevágások annál mélyebbek, minél távolabb fekszenek a pofa forgáspontjától. A fogó zárásánál a fogó nyílásában lévő fonalak közül rendes körülmények mellett a fogó csak egy Lószőrf onala t fog meg, amennyiben a fonalat a bevágások egyikébe belépve, a másik sima pofa rögzíti. Emellett a legcsekélyebb bevágásban egy igen vékony fonal marad fogva, míg a fogó zárásánál a vastagabb fonalat először a fogószélek kifelé tolják, míg a fonal egy megfelelő mély bevágáshoz ér, melybe belép és fogva tarbatik. A fogószélek által a metszési pontban képezett szögnek olyannak kell lennie, hogy a szárak a kétszeres vastagságánál vastagabb fonalakat se foghassanak meg, ha ezen fonalak egy igen vékony fonalra fekszenek. Ha ellenben a szög kisebb lenne, akkor mindkét, vagy csak a fölső vastag fonal szoríttatnék közre, míg a szögcsúcsban fekvő, tulajdonképen előreviendő fonal nem fogatnék meg. A leírt (!) húzófogó következő mozgást végez. A fogó kezdetben emelkedik, mimellett a fogót a (6) ütköző (4. és 5. ábra) nyitva tartja, ezután a fogó a telt lószőrnyalábba kap és előre mozog (az 1. ábra szerint jobbra). Mihelyt a mozgatható (3) fogópofa alsó karja a (6) tütközőről lecsúszik, a fogó záródik, a fonalak egyikét megfogja és a megfogott fonalat a nyalábból kis darabon kihúzza. Ezután a fogó lesülyed, mimellett a fogót a (7) ütköző (13. ós 14. ábra) ismét nyitja és a fogó a magával vitt fonalat elereszti. A fogó ezután üresen (balra) visszamozog, hogy a leírt mozgás megismétlésénél ugyanazon vagy a már előbb kihúzott fonalak egyikét újból és pedig