42204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok és gőzök expanzióenergiájának értékesítésére
tétünk a gáznak a folyadéktól való elválasztására, hogy csupán a folyadékot hasznosíthassuk munka végzésére. Ezeket a módszereket oly berendezések alapúi vételével ismertetjük, melyeknél a keveréket folyadék- és gázdugattyúk képezik, de lehetne eme módszereket más keverékek esetében, pld. az 1. és 2. ábrán látható keverék esetében is használni. A 3. ábrán látható foganatosítási alaknál a gáz leválasztása az (I) és (II) pont között történik. A cső eme pontok között megszűkül, a (II) pontnál alkalmazott (q) nyílások pedig azt biztosítják, hogy itt is ugyanaz a nyomás uralkodjék, mint az (I) pontnál. A berendezés működési módja azon alapszik, hogy a gáztól elválasztott folyadék fajlagos térfogata kisebb, mint a keveréké. Ezért a folyadék azonos sebesség esetében kisebb keresztmetszeten vezethető el, mint a keverék. Ha az (I—II) szakasz kezdetén és végén a nyomás ugyanaz és ha eme szakaszban kell a folyadéknak a gáztól elválnia, a szakasz keresztmetszetének fokozatosan kisebbednie kell. Ezért az (I) ponton a cső kúpos részébe behatoló folyadékdugattyú oly módon nyílik meg, mint egy vízcsöpp, melyet két oldal felől összenyomunk. Míg tehát a dugattyú mozgásmennyisége — az ellentállásoktól eltekintve — változatlan marad, előre és hátra felé megnyúlik és közte és a szomszédos dugattyú között lévő gázt az (o, q) fúratokon kihajtja. Annak megfelelően, hogy a szűkület végső keresztmetszete mekkora, a gáz a folyadéktól teljesen vagy részben fog elválni, célszerű azonban, ha a gáz egy része a folyadékban hátra marad, mert ekkor a két dugattyú között az esetleges lökéseket csillapító gázpárna létesül. A (II) ponttól kezdve a folyadék (w2) sebességgel áramlik egy diffuzorszerűen kiszélesedő (II—III) térbe, hol sebessége csökken, nyomása ellenben növekedik. Vé gül a sematikusan jelzett nagyobb (r) gyűjtőtérbe jut, hol a (pl) nyomásnál nagyobb (p3) nyomás uralkodik. Ez a gyűjtőtér a berendezés több vagy összes csöveivel közös lehet. Az (r) térből a folyadék éa gáz külön nyílásokon távozik. A gáz leválasztására szolgáló berendezésmás foganatosítási alakja látható az 5. ábrán. Az (I) ponttól kezdve, hol a (p2) nyomásra való expandálódás befejeződött és a folyadék a (w2) sebességet elérte, a görbe (I—II) csőszakasz indul ki, melynek nem négy, hanem csak három fala van, mely tehát egyik, a kanyarulat belső oldalánál levő oldalán nyílásokkal van ellátva, illetveteljesen nyitva van. Az (I) pontnál a csövet elhagyó folyadékdugattyúk a centrifugál erőhatása alatt a kanyarulat külső falára szorulnak, minthogy oldalirányban ki nem térhetnek, megnyúlnak, egyben keresztmetszetük is kisebbedik, a dugattyúk között levő gáz pedig a kanyarulat belső oldalán távozik. A (II) pontnál a folyadék újból a diffuzorszerűen kiszélesedő (II—III> szakaszba és ebből az (r) gyűjtőtérbe jut. Gáz! eválasztóberendezésen harmadik foganatosítási alakja a 6. ábrán látható. Ez akkor előnyös, mikor a kiválasztott gáz helyére megsűrítendő friss levegőt kell vezetni. Mikor valamely folyadékdugattyú az (I) nyílásnál (w2) sebességgel és (p2) nyomás alatt kilép, a (p2-nél valamivel nagyobb) (p4) nyomás alatt álló (v) térből friss levegő jut a két folyadékdugattyú közé, mely az égésterményeket az (o) nyüáson az (y) térbe hajtja ki, míg ezek helyére belépve, a két dugattyú között tovább mozog. A (II) keresztmetszettől kezdve a cső diffuzorszerűen kiöblösödik, a friss levegőt hydraulikus kompresszor módjára megsűríti, miközben a folyadékdugattyúk sebessége csökken. Minden oly esetben, melyben a hydraulilikus expandáltató berendezéshez egy hydraulikus kompresszor van kapcsolva, a berendezés olyan lehet, hogy a kompresszió befejeztével a végnyomás közel vagy teljesen egyenlő legyen az expanzió kezdeti nyomásával, mikor a folyadékot körfolyamban visszavezethetjük és újból munka végzésére hasznosíthatjuk. A 7. ábrán példaképpen ily munkafolyamat sémája látható.