42197. lajstromszámú szabadalom • Akusztikus jelzőberendezés

vábbi foganatosítási alakjának két részle­tét metszetben, a 13. 'ábrán a találmány tárgyának harma­dik foganatosítási alakjának metszetét, a 14. és 15. ábrán végül a 13. ábra 50— 50, illetve 60—60 vonala szerint vett met­szetét tüntettük föl. A jelző berendezés (A) harangja alatt van elrendezve a (B) kamra, mely az (a) vezeték útján a robbanp szert, célszerűen valamely világító gázt tartalmazó tartály­lyal van összekötve. Az (a) vezetékbe . a (C) gáznyomásszabályozó, a (P) szabályozó szelep, a gáz átáramlását fölváltva elzáró és szabadon engedő (D) készülék és a le­vegőnek a gázzal való keverésére szol­gáló (E) készülék van beiktatva. A (B) kamra egymással izemben fekvő oldalain a gázt be- és kibocsátó (z) és (b) nyílásokkal van ellátva; a kamra a be­eresztő nyílástól a. kibocsátó nyílásig cél­szerűen kibővül. A (B) kamra a kibocsát tási oldalon az (F) golyó vagy hasonló al­katrész számára való (c) szelepüléssel és a robbanás által előrelökött golyó vezetásére a hengeres (d) toldattal van ellátva. Az égési gázo'k az (f) rovatékokon át (3. ábra) távoznak, mely rovatékok a (d) toldat belső falában a (c) szelepülés fölött bi­zonyos távolságban vannak elrendezve, mi­nek folytán az égési gázok csak akkor tá­vozhatnak, ha a golyó már ezen fnagassá­gon tűi emeltetett. A gáz meggyújtására célszerűen önmű­ködő gyújtó berendezés szolgál, mely a (G) gázégő által képeztetik. Ezen égő a (B) kamrából vezető (g) csatorna közelében van •elrendezve. A levegő és gáz keverésére szolgáló ké­szülék (9. ábra) lényegileg az (i) fúvóka által képeztetik, melyből a gáz a (j) kam­rába vezettetik; a kamrába (k) nyílásokon át levegő áramolhat. A (j) kamrához csat­lakozik az (1) vezeték, melyben a levegő és a gáz a (B) robbantó kamrába való tovavezetés előtt összekeveredik. Ha a jetefc készülék víz behatásának van kitéve, a (6) égőt és SLZ (E) keverő berendezést a <h), Htetve (23) védő tokba burkoljuk. A gáz hozzááramlását fölváltva megen­gedő és megszakító és a gyújtó láng visz­szacsapását is megakadályozó (D) beren­dezés a villanó fény és megszakításokkal égő lángok létesítésére szolgáló készülé­kekhez hasonló módon képezhető ki. A je­len esetben az 5—7. ábrán föltüntetett be­rendezés (H) tokja alsó (n) részén a gáz be- és kivezetésére a (q) és (r) vezetékek­hez vezető (o) és (p) nyílásokkal van el­látva. A gáznak a be- és kivezető nyílá­sokon való átáramlása az (s) és (t) csapó­szelepek által szabályoztatok, melyek a tok (v) toldatában ágyazott (u) emelő két vé­gén vannak elrendezve. Az emelő elfordu­lásai a gáz átáramlása által önműködően szabályoztatnak oly módon, hogy a belé­pési nyílás bizonyos gázmennyiségnek a tokba való belépése után záratik és a kilé­pési nyílás ezután nyittatik, míg a gáz ki­ömlése után a kilépési nyílás ismét zára­tik és a beáramlási nyílás nyittatik. Ezen célból a tok (x) kiugrásához a (w) emelő csuklósan csatlakozik; az emelő végén az U-alakban meggörbített (y) rúgóval van ellátva, melynek (7 8) karjai (6. ábra) a tokba erősítettt (5 6) vezetékekben elmoz­gathatok. A rugós (7 8) karok végei az (u) emelő egyik karjával szögemelőhöz hasonló szerkezetekkel, a (9 10) rudak út­ján van összekötve; ezen rudak valamivel hosszabbak, mint a (7 8) karoknak az(u) emelőtől való távolsága úgy, hogy a (910) rudak egymással mindenkor tompa szöget törekszenek bezárni. Ha a (w) emelő föl­emeltetik, abban á pillanatban, amikor a (9 10) rudak és a (7 8) karok összekö­tési pontjai a karok eltávolítása és meg­feszítése közben a rudaknak az (u) emelő­vel való összeköttetési pontja fölé emel­tettek, a szögemelőszerű hatás folytán az (u) emelő és vele az (s) korong lesülyesz­tetik és a belépési nyílás elzáratik, amint az a 6. ábrán vonalkázva jeleztetett. A (w) emelő mozgatása a tokba belépő gáz mennyisége által a tokba beépített (12) membrán útján eszközöltetik, mely a (15) csavar által szabályozható (13) rúgó hatása alatt áll és a (14) csap ttjáa a

Next

/
Oldalképek
Tartalom