42194. lajstromszámú szabadalom • Ágyúzávárzat

A (J) tengelyen lazán, elfordíthatóan iil egy (K) emeltyű, melynek számára egy (al) nyílás van alkalmazva az (A) hátsórészben (14. ábra). Az (al) nyílásnak két (a2 és a3) határolólapja van. A (K) emeltyű agya körszektoralakú (kl) kivágással van ellátva, melybe a (J) tengelyen elrendezett (i3) orr hatol bele. A (kl) kivágás lehetővé teszi, hogy a (J) tengely a (K) emeltyűhöz viszonyítva, csekély mértékben elfordulhasson. Ha a külső (J) elcsattantótengely a (H) belső elcsattantótengellyel kapcsolva van, akkor az (u) nyíl irányában ható (H4) tekercsrúgó az (i3) orrt a (kl) kivágás egyik (k2) radiális határoló lapjával igyekszik érintkezésben tartani. A részek egymáshoz viszonyított elrendezése olyan, hogy ha a két (H) és (J) tengely kapcsolva van egymással és nyugalmi helyzetükben van- j nak, akkor (K) emeltyű az (al) nyílás (a2j határoló lapjára fekszik (14. ábra), míg hogyha a (K) emeltyű a (v)-nyíl irányában a másik végállásba fordíttatik, mikor az (al) nyílás (a3) határoló lapjára fekszik rá, akkor a (h3) orr a 7., 8. és 11. ábrákban látható helyzetbe jut. Az a helyzet, melyet a (K) emeltyű ,az első esetben elfoglal, a rajzon (I)-el, az pedig, melyet a második esetben fölvesz, (Il)-vel van megjelölve. Ha a (J) tengely, a (H) belső elcsattantótengellyel kapcsolva van és :t (K) emeltyű a II. helyzetben van, a (Hl) elcsattantó-roppantó a 3. ábrából 1 átható helyzetet foglalja el. A (J) tengely a (K) emeltyűtől függetlenül még addig fordítható el a (v3) nyíl irányában, míg az(i3) orr a (kl) kivágás (k3) radiális határoló lapjára nem fekszik (14. ábra). A (J) tengelynek ezien elfordulása adja meg a (K) emeltyűnek az (F6 Hl H J Jl) részek által alkotott feszítő-elcsattantószerkezet elcsattantásához szükséges kimozdulást. Az (A) jhátsjó résznek a (J) tengely ágyául szolgáló oldalfalába egy csap segélyével, mely párhuzamos a (J) tengellyel, egy (ml) tekercsrúgó behatása alatt álló (M) egykarú emeltyű van foroghatóan be- \ ágyazva (1. és 2. ábra). Az (ml) rúgó az (M) emeltyűt az 1. és 2. ábrában föltüntetett nyugalmi helyzetben igyekszik magtartani, jmikor annak (m2) nyúlványa a hátsó részben elrendezett (a4) ütközőre támaszkodik. Az (M) emeltyű agyában egy (m3) nyugvió van alkalmazva a (Jl) emeltyű (i4) nyúlványa számára. (1. ábra). A részek elrendezése olyan, hogyha a (K) emeltyű az I. helyzetben van és az (i3)orr a (kl) kivágás (k2) határoló fölületére fekszik rá, akkor az (i4) nyúlvány kapcsolódik az (m3) nyugvóval és ha a (K) emeltyű a II. helyzetet veszi föl, az (i4) nyúlvány kikapcsolódik az (m3) nyugvóból (1., 2. ábra). Ha az (i4) nyúlvány az (m3) nyugvóban fekszik, az (M) emeltyű nem fordítható el, ha azonban az (i4) nyúlvány' nem áll kapcsolatban az (m3) nyugvóval, j akkor az (M) emeltyű a (w) nyíl irányában elfordíthatp (1. és 2. ábra). Az (M) emeltyűn egy (m4) menesztőpecek van elrendezve (1. és 2. ábra), mely úgy fogja meg a (Jl) emeltyűt; hogy azt az (M) emeltyű, a (w) nyíl irányában való elfordulása alkalmával magával viszi. A lobbantyúszerkezet működési leírásánál azon helyzetből kell kiindulni, melyben a szerkezeti részek vannak közvetlenül a lövés leadása után (1., 3. és 7. ábra). A závárzat ekkor tökéletesen be van zárva és bereteszelve. Az ütőszög a gyújtóállásban van. A (C) tolóemeltyű (c2) orra az (F2) bütyök (f3) orrára fekszik rá. A (Gj roppantó (gl) nyúlványa kiemelkedik az (f5) nyugvóból. A (J) külső elcsattantótengely kapcsolódik a (H) belső elcsattantó tengellyel. A (K) emeltyű a II. helyzetet foglalja el, míg a (J) tengely (i2) toldata a 13. ábrában föltüntetett helyzetet veszi föl. Az (F2) bütyök (f4) orra a (H2) tárcsa (h3) orrának útjába jut és így megakadályozza a (H) tengelyt, hogy az a (H4) ,tekercsrúg(ó hatására nyugalmi helyzetébe térjen (vissza. A (Hl) elcsattantó-roppantó a 3. ábrában föltüntetett helyzetet foglalja el. A (Jl) emeltyűnek (i4) nyúlványa nem áll kapcsolatban az (M) emeltyű (m3) nyugvójával. A závárzat nyi-