42186. lajstromszámú szabadalom • Működtető szerkezet szelfaktorok legombolyítási féke számára

hogy a (17) szögemeltyűnek forgásánál a (18) emeltyűnek másik karja akként támasz­tassák, hogy ezen emeltyű elforgattassék, mely elforgás a cséveképződés folyamán foko­zatosan és pedig egyenlően vagy egyen­lőtlenül növekszik. A 15., 16. és 17. ábrák ezen rendezésnek három különböző fogana­tositási alakját szemléltetik. A 15. ábra szerint a (18) szögemeltyű (181 ) karjának szabad vége az (iö) csap körül forgatható (H7) emeltyűnek oldalas (t) csapjára tá­maszkodik. Ha tehát a (17) emeltyű a be­felé mozgó kocsinak (G) villája által elfor­gattatik, a (181 ) emeltyűkarnak szabad vége ráfekszik ezen (t) csapra és a (18) emeltyű akként forog el, hogy az (f4) rúgót meg­feszíti, mely ezen esetben is külön rúdon lehetne elrendezve, mint a 11c. és 13c. ábrák szerint. A (H7) emeltyű a (P) vezetőlemez által forgattatik el és a (181 ) karnak sza­bad vége akként van alakítva, hogy a cséve­képződés előrehaladásával a (18) emeltyű­nek nagyobb elforgása és az (f) rúgónak nagyobb feszültsége következik be. A 16. ábra szerinti foganatosítási alak az imént leírttól csak annyiban különbözik, hogy a (H7) emeltyűnek (t) csapja görbített (t1 ) nyúlvánnyal van helyettesítve. A hajtó szerkezetnek a 17. ábra szerinti fogana­tosításánál a (18) emeltyűnek (181 ) karja a (C) görbületi tömbhöz támaszkodik, mely a vezetőlemezzel össze lehet kötve, vagy pedig a (B) vezetőlemez-csavur által akként tola­tik el, hogy a cséveképződés előrehaladásá­val a (18) emeltyű fokozott mértékben el­forog és az (f4) rúgó jobban feszíttetik. A legombolyitási fék bekapcsolására szol­gáló nyomás növelése segédrúgó által is elérhető, mely vagy növeli a főrugó feszült­ségét a cséveképződés előrehaladásával, vagy pedig a főrúgótól függetlenül működik a fékemeltyűre. A 18. ábra az első mód sze­rinti fékhajtást tünteti föl. A (J) fékemel­tyűre ható (f4) főrugó már a nyugalmi helyzetben bír azon feszültséggel, mely az előzőkben ismertetett hajtásoknál csak (16) vezérlő rúdnak a (G) villa általi eltolásá­nál jön létre (1. ábra). A legombolyitási emeltyű azonban nem engedhet a rá ható rúgó nyomásának, mivel a (16) rúddal szi­lárdan összekötött (25) állítógyűrű (18. ábra) által megtámasztatik, a rúd maga pedig a nyugalmi helyzetben balra nem tolódhatik. Az (f4) rúgó jobb végével az (rl) gyűrűhöz szorul, mely a (16) vezérlő rúdon lazán el­tolható és (i6) körül forgatható (H8) szög­emeltyűn van elrendezve, melynek másik karja az (f) vezető sínnek (C) görbületi tömbjéhez fekszik. Az (f5) segédrúgó balról az (rl') gyűrűhöz, jobbról pedig a (16) ve­zérlő rúdon beállítható (r) gyűrűhöz szorul. Ezen (f5) rúgó sokkal erősebben van meg­feszítve, mint az (f4) főrugó és egyúttal a (16) rúdnak jobb irányban való eltolatását eszközli, mihelyt a legombolyítás be van fejezve. A cséveképződés folyamán a ve­zető sín a (C) görbületi tömbbel a vonal­kázottan föltüntetett helyzetbe sülyed; a (H6) emeltyű az (rl) gyűrűvel részt vesz ezen mozgásban, a minek az a következménye, hogy a fékemeltyűre nagyobb nyomás gya­koroltatik, amint az a 18a. és 18b. ábrák megtekintéséből kiadódik. Tegyük föl, hogy az (f4) rúgó a 18. ábrában föltüntetett nyugalmi helyzetében akként van megfeszítve, hogy az a legombolyitási fék bekapcsolására a cséveképződés kezdetén szükséges, kbl. 10 kg. nyomást képes kifejteni, míg az (f5) segédrúgó akként van megfeszítve, hogy kbl. 30 kg. nyomást fejt ki. Minthogy az (rl) gyűrű a (H8) emeltyű által helyzetében rögzíttetik, az (f5) rúgó a(16) vezérlő rudat csak jobb felé igyekszik tolni, éppen úgy, mint az 1. ábrában a (17x ) rúgó a (16) rudat állásában megtartani igyekszik. Ha már most a (17) emeltyű a kifelé mozgó kocsi által a 16a. ábrában föltüntetett helyzetbe forgat­tatik, akkor a (16) rúd az (r) és (25) állító gyűrűkkel együtt ugyan eltolatik, de mivel az (rl) gyűrű mozdulatlan marad, csak az (f5) segédrúgónak feszültsége emelkedik, kbl. 32 kg.-ra, míg az (f4) rúgó a (J) emeltyűt csupán a (24) ütköző felé mozgatja, mely a (J) emeltyűt az 1. ábrára vonatkozólag is­mertetett módon addig támasztja meg, míg a kapcsolóemeltyű, sodrásnál pedig a szám­láló mű a (24) ütközőt visszafelé nem moz­gatja Ekkor az (f4) rúgó kilendíthető a (J)

Next

/
Oldalképek
Tartalom