42174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szivarbábok sajtolására

Megjelent 19Q8. évi június hó 15-én. __ MAGY. gg* KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leírás 42174. szám. X'C. OSZTÁLY. Eljárás és készülék szivarbábok sajtolására. TETLÁK GYULA DOHÁNYGYÁRI HIVATALNOK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1907 junius hó S-íka. A szivarok alapját képező szivarbábok "(pólyák) befonásuk, illetve borítéklevéllel való ellátásuk előtt, rendszerint a szivarok alakjának megfelelően kivájt alakmintákban alkalmas módon sajtoltatnak. Ezen sajtólásánál az alakminták két része közé zárt szivarbábokon az összezárás helyén két kiálló él képződik, melyet eltávolítandó, a szivarbábokat a fölnyitott alakmintákban 90°-ú- szögben elfordítani és "újra sajtolni kell. Az első sajtolás által -képződött, két erősen kiálló él, a második sajtolással redukálódik ugyan, teljesen azonban el nem tűnik, hanem a máso-dik sajtolás következtében újra képződő két csekélyebb mérvű éllel lesz egyforma és így a -szivarbábokon négy csekélyebb, de még mindig kiálló él látszik. A szivarbábok ekkénti formázásának — eltekintve a forgatáshoz és kétszeri sajtoláshoz szükségelt időpazarlástól, a brrkoló levélen képződő ráncok és kiálló élektől, még az a hátránya is megvan, hogy a szivarbábokba göngyölt bélanyag a sajtolás következtében elnyeri ugyan a szivarbábaliakminta kivájt formáját, de igen sok esetben a túlsók, vagy egyenlőtlenül elhelyezett, avagy elcsavart dohánylevelek a légcsatornákat eltömvén, a szivarok szelelését, égését megnehezítik, sőt lehetetlenné teszik. A jelen találmány tárgyát képező eljárás által mindezen hátrányok elkerültetnek. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a mintákba helyezett bábokat sajtolás közben vagy sajtolás útján egy csekély mérvű .sodrásnak vagy hengerlésnek vetjük alá. Ezen sodrást, illetve hengerlést legcélszerűbben úgy végezzük, hogy az alakmintákat képező fölső és alsó mintarészt a bábok hossztengelyére merőleges irányban egy csekély mértékben (néhány milliméternyire) néhányszor egymáshoz képest ide-oda mozgatjuk, miáltal a két mintarész között fekvő szivarbábok hossztengelyük körül egy kevéssé ide-oda forgattatnak, mely mozgás sodrásnak vagy hengerlésnek mondható. Mint a megejtettt kísérletek Igazolták, ezen eüájás a következő előnyöket nyújtja: A szivarbábokon hosszirányú élek és ráncok nem képződnek, miért is sajtolás közben nem kell a mintákat kinyitni és a bákat megforgatni, ami idő- és munkamegtakarítást jelent. A dohánytöltelék a szivarbábban a sodrás következtében egyen-