42137. lajstromszámú szabadalom • Elreteszelő berendezés blokkművekhez

— 2 — elreteszelő kilincset most már az (i) rúgó | az elireteszelőállásba (3. ábra) forgatja, melyben az (1) toldat segélyével a billentyű lenyomását meggátolja. A billenttyű szabaddá tételét most már a keretnek az 1. ábrán látható helyzetbe való visszaforgatása idézi elő, mimellett- a (b) tengely kellő elforgatása után az ekként szabaddá válió (d) emelőt a (h) rúgó a nyugalmi helyzétébe (1. ábra) forgatja vissza és az (f) ütköző segélyével a (c) elreteszelő kilincset is a nyugalmi állásába viszi. Hogy a két rúgó ne hasson egymás ellen, az (i) rúgió fölfüggesztési pontját az állványról a (d) emelőre tehetjük át, tehát a (d) emelőt a (c) kilinccsel egyszerű, egyoldalú hatású kötés segélyével kapcsolhatjuk. Az emelőrendszernek a 4., és 5. ábrán látható foganatosítási alakjánál mindkét rúgló fölöslegessé válik. A (d) emelő az állványon (alaplemezen) megerősített (el) csap körül forgatható, a (c) elreteszelőkilincs pedig a (d) emelőn megerősített (e2) csap körül. A (p) vonórúgó a (c) kilincshez a két (el) és (e2) forgáscsap között van kapcsolva úgy, hogy a (d) emelőt az óramutató irányában, az elreteszelőkilincset pedig az ellenkező irányban törekszik forgatni. Az (el) csap eme foganatosítási alaknál a (c) elreteszelőkilincs ütközője gyanánt szerepelhet. Az 1—5. ábrán látható (c) és (d) emelőket egyetlen emelő is helyettesítheti, ez az elrendezés a 6—10. ábrán látható. Az (r) nyomórúdnak vele mereven kapcsolt (t) karján egy él van kiképezve. A fix (w) pont körül egy kétkarú (v) emelő leng, melyet az (x) rúgó fölső végével jobb felé húz. Eme fölső végén ugyancsak (v2) él van kiképezve, mely élek a 7. ábrán más vetületben láthatók. Az (a) szektor (b) tengelyével akként van elrendezve, mintáz 1—3. ábrán. A 6. ábrán látható elreteszelő berendezés az 1. ábrán láthatónak felel meg, az (u) él a (v2) él előtt elhaladhat, tehát az (r) nyomórudat le lehet nyomni. Mikor a, billentyűt lenyomjuk, az (u) | él és a nyomórúd (m) toldata a 6. ábrán (ul), illetve (ml) betűvel jelzett belyzetba jut, mielőtt az (m) toldat a (v) elreteszelőemelő (n) részét érné úgy, hogy mikor a (v) emelőnek az (m) és (n) részek okozta elfordulásánál tovább, a 8. ábrán látható helyzetig lefelé mozog, az (u) él a (v2) él elől lefelé kitér, mikor ez balfelé mozog. Mikor a nyomórúd a 8. ábrán látható legmélyebb helyzetébe eljutott, az (a) szektort ismert módon el lehet forgatni (3. ábra). A nyomórúdnak ezt követő lefelé mozgásánál a szektortengely meggátolja, hogy az elreteszelőemelő teljesen visszafelé mozogjon úgy, hogy a most fölfelé mozgó (u) él a (v2) éltől jobboldalt van és ezt — mint ez a 9. ábrából kitűnik — balfelé kitéríti, míg végül az (u) él alsó éle a (v2) él fölső élével egy magasságba nem jut. A (v) elreteszelőemelőt most már az (x) rúgó a 10. ábrán látható elreteszelő állásba állítja. A szabaddá tétel ismét az ismert módon, a (b) tengely szektorának fölfelé mozgásával történik. Tetemesen fokozható az elretsszelés biztonsága, ha a (ql q2) ellenőrző kontaktust alkalmazzuk (1—5. ábra), mely csakis azgijgreteszelt állapotban záródhatik, tehát pl. két, a (c) elreteszielőkilincsen megerősített (yl y2) rúgó hatása alatt. Ez a kontaktus lehetővé teszi, hogy a leírt elreteszelő berendezéstől tetszőleges üzemi* berendezéseket hozzunk elektromos úton függésbe, tehát pl. valamely szabaddá tételt csakis az elreteszelő berendezést zárt vagy nyitott állapotánál tegyünk lehetővé vagy idézzünk elő. Azok az erők, melyek az egyes részekre (elreteszelő kilincs, emelők, szektorok stb.) hatnak, a találmány tárgyát nem képezik. Magától érthető, hogy rugók helyett vagy mellett más erőforrásokat, pl. súlyokat stb. is lehet használni. Ép úgy nem tárgya a találmánynak az sem, mily erőt használunk a szektor mozgatására. Az 1—10. ábrán látható találmány előnye az, hogy egy vagy több rész (az ismert blokkberendezések megakasztó rúdja)