42130. lajstromszámú szabadalom • Számolótaneszköz, melynél egy számoló keresztszámképlappal van összekötve

látja, hogy a fölső számolólécben még három lyuk szabad. A tanuló ennek folytán, •elveszi az alsó számolólécből a három utolsó golyót és azokat fölül behelyezi, anélkül, ihogy a szemléleti helyzetét megváltoztatná. A tanuló előtt a föladat most a következő •megoldási helyzetben van: 7-f3 = 10, 10 + 3 = 13. -Avégből, hogy a 13 eredmény egységesen tűnjék fel, már most csak az eddig fehéren íátszó golyókat kell vörösre fordítani. A tanuló szeme előtt most olyan 13 van, melytől megtanulta, hogy az 7 meg 6 összetevéséből keletkezett. Most ilyen föladatok következnek: 7 + 5, 7 + 8 és 7 + 4, melyekből a tanuló megtanulja, hogy 7-hez, mihelyt a 10-en túl kell menni, mindig első sorban 3-at kell hozzáadnia és hogy azután a második hozzáadandó számnak mindeníkori maradéka az így kapott teljes tízessel könnyen összegezhető. Kivonási példa: 14 — 6. A számolókeretbe 14-et egyforma színben helyezünk el, pl. tíz fehéren látszó golyóval, a fölső tízesben és négy fehéren látszó golyóval az alsó tízesben. A tanuló belátja, &ogy a 6 elvételét célszerűen az alsó számlálólécben levő négy golyóval kezdheti meg. <Ö tehát első sorban ezt a négy golyót fogja az elvételre kijelölni, azáltal, hogy azokat az ellentétes színre fordítja. Azután még a fölső számlálóléc két utolsó golyóját fogja hasonló módon, elfordítás útján az elvételre. kijelölni. A tanuló előtt most olyan 14 van, melynél összesen hat golyó van az elvételre kijelölve (megoldási helyzet). Egyidejűleg ^azonban az eredmény is leolvasható, mely a változatlanul maradt nyolc golyó által van szemlélhetővé téve. Ha most az előbb -említett hat golyót tényleg eltávolítjuk a keretből, akkor 8 marad vissza. Most következnek az ilyen feladatok: 14 — 5, 14 — 7, 14 — 9, amelyeknek megoldásából, úgy mint összeadásnál, közelfekvő általános természetű következtetések vonhatók. Sokszorozási és osztási példák szemléltetésénél a számképlap, mint ilyen, alkalmaztatik, mely célból azt a 4. ábrán látható helyzetbe hozzuk. Valamennyi számolótest első sorban egyneműen behelyeztetik a számolókeretbe. Sokszorozási példa . 5x3. Ötször egymásután három-három golyót elveszünk a számolókeretből és öt különböző helyen csoportosan behelyezzük a számképlapba. A szükséges golyóknak elvételét a számolókeretből előnyösen mindig a fölső tízes első golyójaival kezdjük és ha ezek elhasználtattak, akkor ugyanolyan sorrendben a második tízes golyóival folytatjuk. Előnyös továbbá a számképlapban mindegyik számlálótestcsoportnak az egyes számlálótestek megfelelő forgatása utján eltérő külsőt adni avégből, hogy az öt tényező elég élesen el legyen egymástól választva. A jelen taneszköznek értékes sajátsága az, hogy az ilyen elválasztás rendkívül egyszerű módon létesithető és amellett, dacára a számlálótestek egyneműségének, a szemléltetés lehetőségeinek elegendő változatosságát nyújtja, amennyiben a golyók a számképlapban pl. a vöröset fönt vagy lent, jobbra vagy balra, balra fent, vagy jobbra fent, balra lent, vagy jobbra lent mutatják és az egyes tényezőknek nagy mértékben jellemző színezetet adnak. Úgyszintén a golyók csoportosítása is többféle szemléltetést tesz lehetővé, amint azt az ötször három-három golyóval fölszerelt számképlap nézetei a 9. és 11. ábrában mutatják. Miután az 5x3 föladat valamilyen elrendezéssel tényezők által szemlélhetővé tétetett, következik az eredmény megállapítása. Minden eddig használatos számoló taneszköznél a szorzatot vagy kiszámlálás által (5 X 3-nál: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 8. i. t. egész 15-ig), vagy összeadás útján (5 X 3-nál: a+3 = 6, 6 + 3 = 9, 9 + 3 = 12, 12 + 3 = 15) kellett megállapítani. Mind a két eljárás egyformán időtrabló. A jelen találmány szerint á tanuló a sokszorozás eredményét minden további nélkül leolvashatja: egy tekintet a számlálókeretre megmutatja, hogy a tényezők képzéséhez 15 golyó használtatott el, hogy tehát 5 X 3-nak 15-nek kell lenni.