42117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajtószíjak, hevederek és más effélék előállítására

•vetve, vágjuk ki. Hogy az egyes bőröknél hosszabb hajtószíjakat kaphassunk, csak a (C) metsző eszközt kell megfelelő irányban vezetni. így a hajtószíjnak a táblából való kimetszése megközelítőleg spirális vonalban is történhetik, mint ezt az 1. ábra mutatja. A lemetszett rész hossza tetszőleges lehet, vagy pedig — spirális metszés mellett — egyetlen, hosszú szalag metszhető ki mindaddig, míg csak a bőrőkből összerakott táblát teljesen fölhasználtuk, amikor aztán a szükséges hosszaságú hajtószíjak vagy hevederek utólagos elmetszés útján szabatnak ki. A 4. ábra kész (D) hajtószíjat mutat, végeinek összekapcsolása nélkül. Az (E) végek a metszéshez használt eszköz segélyével lerézselhetők és azután ragasztóanyag vagy fémkapcsok segélyével, vagy más alkalmas módon, egymáshoz erősíthetők. Ily módon a hajtószíj több harántirányú toldás helyett egyetlen egy kapcsolási hellyel fog birni. Szintúgy lehetséges a (C) metsző eszköznek megfelelő vezetése folytán az 5. ábrátoen látható végtelen (F) hajtószíjat előállítani. Ezen szíj készítésénél először a külső, azután az evvel párhúzamos belső, önmagába visszatérő görbét kell a vágószerszámnak leírnia. Könnyen belátható, hogy ily módon olyan hajtószíjat állíthatunk elő, melynek hossza az eredeti tábla kétszeres hosszánál nagyóbb, míg ha a metszési pályába kanyarulatokát iktatunk be. a hajtószíj hossza úgyszólván határtalan lehet. Azon körülmény, hogy jeleni eljárás segélyével tökéletesen végnélkiili keresztoldásoktól mentes hajtószíjakat állíthatunk elő, az kétségtelenül tetemes, valamint nagy fontossággal bíró haladást jelent. A 6. ábrában nagyobb léptékben még világosabban láthatók az egyes (H) csíkoknak vagy daraboknak (G) szélei, melyek a hajtószíj fölületét képezik, míg a vastag (I) vonalak az egymás mellett lévő csíkok összefoglalására rendelt ragasztóanyagot ábrázolják. A haltószíjat alkotó egyes (H) csíkok szélessége az összefoglalt bőrök vastagságától függ, amelyeknek nem kell szükségképpen egyenlő vastagoknak lenniök. Bármely egészséges marhabőr földolgozható még pedig vagy teljes vastagságban, vagy csak a húsoldal, vagy pedig ezeknek megfelelő kombinációja. így pl. a szélső (Hl) csík külső fölületét a bőrnek sima oldalából készíthetjük, ellenben a közbenső csíkok kivétel nélkül a húsoldalból is állhatnak. A hajtószíj vastagsága, valamint hajlékonysága az egyes (H) csíkok szélességétől függ. (12. és 2. ábra). Az eddigi eljárás szerint a bőröknek csakis legfeljebb 50°/0

-át lehetett földolgozni, míg ellenben a jelen eljárás szerint minden egyes bőrnek legalább is 75°/0

-át, sőt még annál is' többet lehet értékesiteni. Egyszersmind azonban az új eljárás szerint gyártott hajtószíj értékesebb is, a mennyiben az a régieknél jóval erősebb, tartósabb. Ha szükséges, a bőrök metszési fölületei megmunkálás útján a bőr külső fölületéhez teljesen hasonlóvá tehetők. Megjegyzendő, hogy a leírásban elmetszés, kivágás stb. alatt általában az anyagnak bármely alkalmas eszköz segélyével történő szétosztását értjük és igen sok, már ismeretes bőrgyártási gép van, melyeknek segélyével ezen eljárást foganatosíthatjuk. Hajtószíj alatt viszont bármely, mesterségesen előállított anyagból készített olyan, végeinél egyesített, zárt hevedert értünk, mely egymáshoz hosszában kapcsolt csíkokból áll és a «hajtószíj» fogalomkörébe tartozik, mint pl. a kenderkötél «hajtószíj» a modern, nagy terheléssel járó motorikus gépeknél. A 2. ábra egy csoport (C) vágó eszköznek alkalmazását szemlélteti, .melyek együttesen mozognak s egyidejűleg több hajtószíjat vagy hevedert metszenek. Ugyanezen ábra a 3. ábrával együttesen a rétegeknek egymáshoz való kapcsolási módját is mutatja azon célból, hogy tetszőleges hosszú hajtószíjat állíthassunk elő. A táblának vagy tömbnek alsó (Al) rétege több darabból áll, melyek a harántirányú (KI) illesztési helyeknél csatlakoznak egymáshoz. A következő réteg szintén több, egymáshoz toldott darabbból áll, azonban az illesztési helyek a szomszédos alsó rétegnek illesztési he-