42061. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

tjú átmérőjén túl való kiszélesítését el akarjuk kerülni. A 6. ábrán olyan, tárcsadugattyús szivattyúszerkezet van bemutatva, melynél a tárcsadugattyú alatt a káros folyadékmozgások korlátozására egy folyadékkiszorító van elrendezve, melynek egyszersmind a szivattyú kettős szivóképességét kell megszabnia, és amely ezenkívül a belsejében képződő légűr folytán a hajtórudazat megfeszítését is eszközli. Ami a mozgatott szivattyúalkatrészeken elrendezett szelepek szerkezetét illeu, a kosárszerűen kiépített és lefelé keskenyedő lépcsős, vagy etageszelepeknek az 1. 2 3. 5. 6. és 7. ábrákon bemutatott ezen új szerkezete a merítés céljának megfelelően, különösen alkalmas a jelen új szivattyúberendezéshez. Az 1. 2. és 3. ábrákon a mozgó szivattyúalkatrész megvastagítási helye fölött, az örvénylések határolására egy (h) köpeny van elrendezve, mely a szivókamra légterének egy részét ezen megvastagodás útjának közelébe hozza és így az ellenállásokat csökkenti. Az 1. ábrán e köpeny két (h) és (k) részből, áll, míg a 2. és 3. ábrákon az l. ábrabeli alsó rostélyszerű (k) rész elvan hagyva. A jelen szivattyú fölállításának természetes módja a függélyes; lehet azonban azt más fölállításra* is szerkeszteni. Természetes továbbá, hogy egymás mellett vagy egymás mögött több ilyen szivattyú is fölállítható és közös hajtóművel működtethető. Ha két vagy több szivattyút kapcsolunk egymás után és a mozgatott, szivattyúalkatrészeket oly módon hajtjuk, aminő pl. két vagy több, egymáshoz képest szög alatt állítotl forgattyúból álló mechanismusnak felel meg, akkor a szilárdan elrendezett szelepek egészen nélkülözhetőkké is válnak; előreláthatólag különben ezen szivattyúfajtának meg egyenkint való alkalmazásánál is bizonyos, körülmények között elhagyhatók a szilárdan elrendezett szelepek, mihelyt a nyomott folyadéktömeg előretolódása fokozott sebességeknél többé vagy kevésbé egyenletes folyásban ment át. Ezzel tehát csupán egy szeleppel bíró dugattyús szivattyút hoztunk létre, melynek szállítási fokát többé nem annyira a volumetrikus, mint inkább a dynamikus folyamatok szabják meg. Ha a jelen szivattyúfajta alkalmazásánál szivómagasságot nem kell legyőzni, akkor természetesen a szívókamra egészen el is maradhat; a szivattyú ekkor részben a folyadék fölszine alatt dolgozik. Ott ellenben hol nagyobb, állandó szivómagasságok vannak, előnyösnek fog mutatkozni a hajtást alulról végezni, amint ez a 2. és 3. ábrákon be van mutatva, mert ezzel az ideodamenő gépalkatrészek száma a minimumra redukálható, és a nyomószelepek könnyebben hozzáférhetők. A rajzokon (a) a szivókamrát jelöli a (d) szivócsőcsatlakozással, (e) az ide-oda mozgó szivattyúalkatrész az (f) szívószelepekkel (merítő szelepekkel), (h) és (k) az örvényköpenyek az örvénylések korlátozására, az örvényköpenyek az (i) lyukak közvetítésével összeköttetésben állanak az (a) szivókamrával. A (b) nyomókamra (g) nyomószelepeket tartalmaz. A nyomócső a (c) nyomócsőtoldatra lesz fölcsavarva. A 6. és 7. ábrák szerinti kiviteli alakoknál még egy (1) folyadékkiszorító van alkalmazva, mely (m) vezetékek által nyeri vezetését. A 6. és 7. ábrákon például a szivattyútér belsejében búvárharangszerű (r) légtartályok vannak beépítve, melyeknek nyitott torkolatai tetszőleges közelben lehetnek a szelepekhez. Ha ezen tartályok levegővel töltetnek meg, úgy a szelepek közvetlen közelében légpárnák keletkeznek, melyek a szivattyú működésénél a súrlódási ellenállásokat és más munkaveszteségeket tetemesen csökkenteni képesek. SZABADALMI IGÉNYRK. 1. Szivattyú, azáltal jellemezve, hogy a merítő edény gyanánt kiképezett dugatytyúnak a dugattyúszelepeket tartalmazó része a szivattyúhengeren kívül szivólégüst folyadéktömegében szabadon járóan van elrendezve. 2. Az 1. alatt védett szivattyúnál merítő szelepek elrendezése, melyek lépcsőze-