42061. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

Megjelent 1908. évi május hó 3Q-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI WB HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 42061. szám. XXl/o. OSZTÁLY. Szivattyú. MILNER JÁNOS MÉRNÖK PRAG-KAROLINENTHALBAN. A bejelentés napja 1902 junius hó 7-ike. Az újabb időben szivattyúkhoz is sűrűn alkalmazott elektromos üzemnél a főtörekvé^ arra irányul, hogy a dugattyús szivattyúk löketszámát lehetőleg növeljék, hogy ezáltal a körülményes közvetítő áttevéseket megtakarítsák és egyszersmind kisebb szivattyúméreteket nyerjenek. A szivattyúk jelenleg szokásos szerkezetének változatlan megtartásánál, azaz csupán egy kamrával bíró szivattyúk szerkesztésénél, mely kamrában a dugattyúmozgásnak megfelelően úgy nyomó-, mint szívóhatások jönnek létre, ez csak bizonyos határig lehetséges, mert ezen eljárásnál az atmosférikus légnyomás bizonyos löketszám túllépésénél nem képes többé, a rendelkezésre álló időben, a szivattyúkamra teljes megtöltését eszközölni. A vízoszlop tehát elszakad a dugattyútól, heves vízlökések keletkeznek, a szivattyú volumetrikus hatásfoka -csökken. A jelen találmány tárgyát képező berendezéseknél — szivattyúknál — a föntemlített hátrányok lehetőleg el vannak kerülve, amennyiben ezen berendezések akként vannak kiképezve, hogy a folyadékrészleteket a szivótérből a dugattyúfölület és dugattyú löket által megszabandó szivattyúkamrába úgy viszik, hogy a folyadékrészeket minden egyes löketnél körülfogják ós kimerítik, nem úgy mint az eddigi módszerek, a hol a folyadékrészletek kiszívás útján jutnak a szivattyútérbe. E szivattyúnál ugyanis két szivattyúkamra van elrendezve, és pedig az egyik a nyomóhatások, a másik csupán a szívóhatások számára. Ez elrendezés szükségessé teszi a szívószelepeknek az ide-odamenő szivattyúalkatrészeken való elrendezését. Ezen szerkesztési mód mellett a löket arányában nagyobbodó szivattyúnyomókamra megtöltése alkalmával elesik a töltő folyadéktömegek előremozgása, tovatolódása, mert á kényszerítve mozgatott szivattyúalkatrész nyitott szívószeleppel közlekedik a töltő folyadéktömegek felé és megfordulása után a tovaszállítandó folyadékmennyiséget zárt szívószelep mellett, az atmosférikus légnyomás közreműködése nélkül tolja tovább, illetőleg emeli föl. A légnyomásnak tehát itt nem kell a fölszívott folyadékmennyiség löketszerű előretologatását végeznie. A két elkülönített szivattyúkamra alkalmazása által a folyadéknak a szívó szivattyúkamrába való beszívatása nincs többé szigorúan megszabott periódushoz kötve. A jelenleg szokásos szivattyúfajtáknál a folyadék ezen beszívatásának két egymásután következő nyomó->