42051. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű hydraulikus sajtók számára
— 2 — hat. A rajzon föltüntetett foganatosítási alak szerint a kapcsolás a (d) részhez erősített <u) karmok által létesíttetik, melyek az (e) vezérlő szerv nagyobbított átmérőjű részét átfogják. A (d) vezérlő szerv ezenfölül ellátható még a tehermentesítő (v) dugattyúval is, tíiely a töltővezeték oldalt levő csonkjában mozog. A vezérmű a következő módon működik : A (h) vezetékben állandóan magas nyomás uralkodik, minek folytán a (d, e) szervek az 1. ábrán föltüntetett módon egymástól távol tartatnak. Az 1. ábra szerint yaló helyzetben a hydraulikus (a) sajtolóhenger megtöltése a (c) vezetéken át történik, miközben a (h)-ból hozzááramló magas nyomású víz csakis az (n) csatornákig juthat. Ha a megtöltés be van fejezve és az <i) vezetéken át magas nyomású vizet bocsátunk be, azaz az (f) hajtó dugattyút terheljük., a két vezérlő szerv a 2. ábrán föltűnte tett helyzetbe tolatik át, mert a (h)-n át bevezetett magas nyomású víz a két vezérlő szervet állandóan egymástól távol tartja. Ha a vezérlő szernek a 2. ábrán föltüntetett; helyzetbe jutottak, a (d) vezérlő szerv lökésének végét elérte, egyúttal azonban a (c). töltővezeték is a sajtóhengere felé •elzáratott. . Ha az (i) vezetéken át tovább is magas nyomású vizet vezetünk be, a belső (e) vezérlő szerv á külső (d) szervben a 3. ábra értelmében tovább is balra tolatik, míg a két szerv (w)-nél összeütközik. Ezen helyzetben az (e) vezérlő szerv belseje még a (h) magas nyomású vezetékkel közlekedik. Egyúttal azonban az (x) hozzávezető csatornák az (o) és (n) csatornákon át az (o) ve-zérlő szerv belsejével jutnak összeköttetésbe, azaz a magas nyomású víz a sajtóhengerébe áramolhat Ha a sajtó munkája be van fejezve és az (i) vezetéket az elvezető vezetékkel hozzuk összeköttetésbe, ekkor tehát csakis a (h) vezetéken át belépő nyomóvíz gyakorol hatást, mely a két (d, e) szervet egymástól ismét eltávolítja. Egyúttal az (m)-ben levő magas nyomású víz a gyfirűs (y) dugattyúfölületre hat, ami által a hajtó dugattyút és vele az (e) és (d) szerveket is jobbra eltolja, mire az (x) csatornák és ezáltal az (a) sajtolóhenger belsejé ismét a töltővezetékkel kapcsoltatnak úgy, hogy a sajtoló dugattyú viszzameneténél a víz a töltővezetékbe visszaáramolhat. Az (x) csatornák nyitása tehát csak akkor eszközöltetik, ha a két (d, e) vezérlő szerv egymáshoz viszonyítva az 1., illetve 2. ábrán látható helyzetet vette föl. A magas nyomású víz hozzávezetése tehát elzáratott, még mielőtt az alacsony nyomású víz vezetéke nyittatott volna. Ha azonban rendkívül nagy mozgási ellenállás föllépte folytán azaz eset állna be, hogy a külső vezérlő szerv visszamarad, ha az (f) hajtódugattyúra nyomást gyakorolunk, minek folytán az (e) szerv (d)-ben túlságos korán tolatik el, a magas nyomású víz az (x)- csatornákba még nem léphet be, mert a (d) vezérlő szerv a (b) vezérlő hengerhez képest az 1. ábrán föltüntetett helyzetet veszi föl, melyben az (x) és (o) csatornák nem födik egymást. A tömítés biztosítására a (d) vezérlő szervben egy vagy több (x) tömítőgyűrűt alkalmazunk. Az (e) vezérlő szervet a 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alak értelmében az (1') rudazat útján a (v') kiszorító dugattyúval köthetjük össze, mely a töltővezeték hengeres toldatába nyúl be. Ezzel az az előny jár, hogy a töltővezetékben mozgó víz az (x) esatornák zárása után nem hirtelen, hanem lassankint állíttatik meg, miközben az (e) vezérlő szervre mozgató hatást is gyakorolhat. A víz eközben, ha az (x) csatornák (c) felé el vannak zárva, a (v') által elfoglalt teret lassankint kitöltheti, mert (v') az (e) vezérlő szervet követve balra tolatik el. Ha ezzel szemben az (e) vezérlő jobbra mozgatjuk, hogy az (x) csatornákat a töltővezetékkel ismét összeköttetésbe hozzuk, a (v') kiszorító dugattyú által a (c)-ben levő víz mozgásba hozatik úgy, hogy ha az (x) csatornák a (c) vezeték fele nyittatnak, a sajtóhengeréből jövő víz már mozgásban levő vízzel jut összeköttetésbe, azaz mindkét esetben a víz által okozott ütések elkerültetnek.