42050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstképek átalakítására tiszta festőanyagképpé orgános festőanyagoknak a képet alkotó fémvegyületekre való lerakódása mellett
Megjelent 1908. évi május hó 30-én. ^ MAGY. KIR. SZABADALMI jgffl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 42050. szára IX/f. OSZTÁLY. Eljárás ezüstképek átalakítására tiszta festőanyagképekké, orgános festőanyagoknak a képet alkotó fémvegyületekre való lerakodása mellett. DR TRAUBE ARTHUR VEGYÉSZ CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1907 augusztus hó 21-ike. Elsőbbsége 1905 december 20-ával kezdődik. Ismeretes, hogy a halogénezüstrétegek j optikai érzékenyítésénél csak akkor- követ- j kezik he a kívánt hatás, ha az alkalmazandó | festőanyag az ezüsthalogénidet közvetlenül | festi. Ezen jelenséget ezüstképeknek tiszta festőanyagképekké való átalakítására használhatjuk orgános festőanyag lerakodása mellett a képet alkotó fémvegyületekre, amennyiben jelen találmány szerint a fémvegyületeket a festés után rögzítő szerek segélyével eltávolítjuk. Ezen célból szükséges, hogy a kép fémvegyületeit olyan alkalmas vegyületekké alakítsuk át, melyek a rögzítőszerek segélyével eltávolíthatók. Ezüstképeknek csupán megfestése a fényképészeti kép ezüstjének más fémvegyületekké való átalakítása után ismeretes, 1. 161406. számú német szabadalmi leírást. Jelen találmány tárgyát tevő eljárás a többszínű fényképezés szempontjából annyiban fontos, minthogy ilymódon természetes színű képeknek három részkép egyesítése útján való szubtraktív összetételéhez szükséges egyszínű képek közvetlenül ezüstképekből állíthatók elő. Azon kérdés vizsgálata, hogy mely ezüstvegyület a legalkalmasabb a festőanyag | lerakodásához, azon meglepő tényre veze-I tett, hogy a jódezüst, amelyet eddig egy| általán nem sikerült fényérzékennyé tenni, I olyan nagy affinitást mutat főképen bázikus festőanyagokkal szemben, hogy ilyen festőanyagok vizes oldataiban néhány perc alatt nagy intenzitással festődik és a festőanyagot oly erősen megtartja, hogy bármily hosszú ideig tartó vízzel való mosásnál sem ad le ismét festőanyagot. Az ezen szempontból megvizsgált sok más ezüstsó és ezüstkettőssó közül egy sem múlja fölül a jódezüstöt a festőanyaghoz való affinitás szempontjából. A fentiek szerint az ezüstkép átalakítása festőanyagképpé a következőképen történik : Tetszőleges eredetű 'diapositivemulziókon közönséges módon előállított ezüstképet ismeretes szerekkel jódezüstből vagy más közvetlenül festhető vegyületekből álló képpé alakítunk át, mire a festést alkalmas festőanyagfürdőkben foganatosítjuk. Rövid idő múlva a festőanyag lerakodása az ezüstvegyületre befejeződik, mire rövid ideig tartó mosás útján a festőanyag fölöslegét a zselatinrétegből eltávolítjuk. Az ily módon előállított jódezüstképeket,