42033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés megfonásra alkalmas rostoknak előállítására

- 207 -hengert forgásba hozza. Az egyes hengercsoportok középső (2) hengerei a (23) láncok és (24) lánckerekek segélyével vannak egymással összekötve, hogy ilyképen az összes hengerek forgatása egyenletesen történjék. Az első középső és alsó henger közé a (25) nyil irányában bevezetett anyag az utolsó hengerpárból való kilépésénél (1, 2 és 3. ábra baloldalán) a négy (26, 27, 28 és 29) dob segélyével vezetett (30) végnélküli szalag által vitetik tova és a (31) vezeték mentén a (32) nyíl irányában a középső és alsó henger közé bevezettetvén a zuzóművet a (33) száj részen át hagyja el. Hogy az anyagnak az egyik hengerről a ^ másikra való átjutását biztosítsuk, közöttük a vízszintes (34) bádoglemezek vannak elrendezve, melyeket a (35) rugók szorítanak az éppen alattuk fekvő hengerre úgy, hogy a bádoglemezek szélei szorosan ráfekszenek a hengerekre és az anyagnak a hengerekről való leszedését eszközlik. Az anyagnak további leszedésére az emeltyűszerüen elrendezett és rugók segélyével a hengerekhez szorított (36) leszedők szolgálnak. Hogy a zúzóhatás következtében kiszélesedő rostszalag a hengerekbe való belépése előtt állandó szélességű maradjon, a (34) bádoglemezekre célszerűen függélyes, egymáshoz képest ferdén elrendezett (37) vezetéksinek vannak erősítve, melyek a haladás irányában konvergálnak és melyeken belül a szálas anyag egy-egy vízszintes (38) végnélküli szalag segélyével szoríttatik le. A hengerpárokba való bevezetés előtt a nyersanyagot a (39) szórócsöveken át (6. ábra) vizzel, vagy más folyadékkal locsoljuk, hogy a rostokat megpuhítsuk, a rostoknak a hengerekre való tapadását viszont az utóbbiaknak a fölső és alsó hengerek fölött elrendezett (39a) kenőszelencékből eszközölt kenésével akadályozzuk meg. A leirt zúzóberendezésből az anyagot a gőzzel fűtött (40) hengerek között vezetjük át (4. ábra) és innen az, kellőleg megszáríttatván, az esetleg még rátapadó farészecskék eltávolítása céljából-egy ismert szerkezetű verőgépbe jut; ez például egy szögemeltyűből áll, melynek egyik (41) karja (4. ábra), a (42a) tengelyen lévő (42) ütköző által, a másik (43) karjára ható (44) visszahúzó rúgó hatásának ellenében eltolatik. A 4. ábrán sematikusan föltüntetett berendezésnél a (45) kazánban egy bizonyos számú (46) dob által vezetett, két párhuzamos (47, 48) végtelen szalag van elrendezve, melyek közé az anyag a (49) táphengerek segélyével jut és egy 110°—150° C viz-gőzfürdőn át vezettetvén, az (50) kivezető hengerek által az (A) hengerműbe vezettetik, melynek zuzóhatása az előbb leirt módon érvényesül. A három hengerű hengercsoportok helyett más megfelelő számú hengerrel működő csoportok is alkalmazhatók, de az előbbi elrendezés azért előnyösebb, mert annál az egyes középső hengerek egyidejűleg két más hengerrel működnek együtt. Hasonló célból a nagy forgó (51) hengert (5. ábra) is alkalmazhatjuk, mely körül célszerűen rugók segélyével rászorított kisebb (52) hengereket rendezhetünk el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás megfonásra alkalmas rostoknak előállítására, azáltal jellemezve, hogy a gyékényfélék (typhacea), sásfélék (cyperacBa), szittyófélék (iuncaosa) és pázsitfélék (graminea) családjába tartozó növények szárait célszerűen mérsékelt megpuhításuk után, mechanikai úton rostokká foszlatjuk szét. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az 1. alatt említett, esetleg megpuhított növényi szárakat nedvesített állapotban ismételten összenyomjuk mindaddig, míg a kellő szétfoszlatás be nem áll. 3. Az 1. 2. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy növényi szárakat hideg, vagy meleg vizzel való keielés segélyével puhítjuk meg. 4. Az 1. és 2. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a növényi szárakat 100®—150° C-u vizzel, ill. nedves gőzzel való kezelés által puhítjuk meg.