41994. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erőgépeken a dugattyúk egyenes vonalú mozgásának forgó mozgássá való átalakítására
nézetben láthatók, amint egy erős hengeres köpenyben levő vezetékek között vannak ágyazva, mely köpeny az agyat körülveszi és peremek segélyével a például egy darabban öntött hengereken van megerősítve. Ezen ábrákban (A) az egész hengercsoportot jelöli, mely a (h) magasnyomású hengerekből és az (1) alacsonynyomású hengerekből áll. (B) jelöli a görbe horonnyal ellátott agyat, (C) pedig azon köpenyt, mely az agyat körülveszi és a (p) csapokkal ellátott (c) keresztfejek (g) vezetékeit tartja. (8) a géptengelyt jelöli. A 3. ábrán az agy és ennek hornya egy síkba lefejtve van föltüntetve, mimellett a csapoknak egy adott időpontban elfoglalt helyzetei körökkel vannak jelölve. A föltüntetett gép kétfokozatos kompoundgépet képez, azonban háromszoros vagy négyszeres expanzió is alkalmazható. Az egyetlen föltétel csak az, hogy a hengerek tengelyei ugyanazon hengerfölületben feküdjenek. Ha az agy hornya egyetlen önmagába visszatérő görbét képez, mint ezt a 3. ábra mutatja, akkor minden kettős dugattyúlöket a tengely egy teljes körülfordulatát állítja elő; ezen esetet akkor választjuk, ha gyors forgás szükséges. Azonban a horony-görbe sokszorosítható úgy, hogy például a 4. ábrán látható alakot kapjuk; ezen ábra oly horony lefejtését mutatja, mely öt hullámból áll, mimellett a hat keresztfej a hullámokban különböző helyzeteket foglal el, amit természetesen a hullámok és hengerek számának megválasztásánál tekintetbe kell venni. Ezen esetben a tengely teljes körülfordulatához hat kettős dugattyúlöket szükséges és ily módon egy erős, kis forgásszámot igénylő tengely a gyorsan forgó gépcsoport által közbekapcsolt hajtások nélkül forgatható. A dugattyúsebességnek a forgássebességtől való függetlensége egyetlen dugattyúlöket időtartama alatt is megtartatik és lehetővé teszi, hogy a közönséges forgattyúhajtással létesített forgásnál egyenletesebb forgást kapjunk, minthogy a görbe alakját oly módon számíthatjuk, hogy dacára azon változásoknak, melyek egy dugattyú által kifejtett egyenesvonalú erőben föllépnek, a tengelyre a löket nagyobb része alatt állandó forgatónyomaték fejthető ki. Minthogy a gép összes részei egy tömített köpenybe vannak bezárva, ennek folytán a kenés egyszerű módon végezhető, mert e célra csak az egész köpenyt kell olajjal vagy más alkalmas kenőanyaggal megtölteni. A szelepek ide- és oda menő mozgását hasonló módon, azonban megfordítva, a tengely forgómozgásáról vezethetjük le (mint azt az 5. ábra mutatja). Az (8) tengelyen, a henger fenékoldalán egy második (B') agy van megerősítve, mely hasonló, kisebb emelkedésű horonnyal bír; utóbbi a (v) szeleporsók végén alkalmazott (cl) keresztfejeket működteti. A szelepsebességnek a forgássebességtől való függetlenségét oly módon hasznosítjuk, hogy a hornyot aképen határozzuk meg, miszerint a szelepek a csatornák zárásánál vagy nyitásánál gyorsan mozogjanak, míg a beeresztési- és kibocsátási periódus alatt lassan vagy egyáltalán ne mozogjanak. A gép átkormányzására csak a (B') agyat kell 180°-kal a tengely körül elforgatni, mely célra az agy nincsen a tengelyre fölökéivé, hanem erre egyszerűen föl van tolva. A hosszirányú eltolódást a helytálló gépállványzat (d) ütközője akadályozza meg, melyhez a (B') agy meghosszabbítását képező üreges (t) rész hozzáfekszik. A tengelyben az (r) rúd tolható előre és hátra. E célra a tengely a szükséges darabon üreges és a rúd a (q) csapot tartja, mely az üreges tengelyrész egy hasítékán áthatol ós a hasitokból kiállva, a (z) horonyba kapaszkodik; utóbbi az üreges (t) rész belső fölületében van kiképezve. A (q) csap ily módon a tengelyt az aggyal összeköti. Minthogy azonban az említett (z) horony csavarmenetszerű, ennélfogva a rúdnak a tengelyben való előre- vagy hátratolása által az agy forgásba lép és minthogy a (z) horony a (t) rész belső fölületének csak egyik felére terjed ki,
