41993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés világításra, fűtésre, erőkifejtésre és más célokra szolgáló gáznak szintétikus előállítására nitrogéntartalmú vegyületek egyidejű gyártásával
ben ily módon a négy kemencét körfolyamba kapcsoljuk. A II. és III. fázisban kapott gáz methán, hydrogén, szénoxyd, szénsav és ammonkarbonát keverékéből áll. Ezen gázt az ammonkarbonáttól megszabadíthatjuk, amennyiben a gázt a (d) tisztítóba vezetjük, mely kénsavat tartalmaz, utóbbi az ammoniakot leköti és a szénsavat szabaddá teszi. Ezután a szénsavat a (d) tisztítóból az (e) skrubberekben alkali karbonáttal absorbeáltathatjuk. Az ily módon kapott kettős szénsavas sót a (g) cellában fölfogjuk, melyből azt a (h) szivattyú az (i) gőzkazánba visszanyomja, melyben az alkali karbonáttá alakul át és ezen karbonátot a (j) szivattyú segélyével a (k) cellába viszszük, mely a karbonátot az (e) skrubberben szétosztja. Az ily módon szabaddá tett összes szénoxyd, vagy ennek egy része, az (a) gázfejlesztőhöz visszavezethető, hogy szénoxydban gazdag vízgáz előállítására használtassák föl. Az ammoniagáznak a kénsavra való vezetése helyett az ammonkarbonátot kondenzálhatjuk, vagy más értékesítés céljából tetszés szerinti módon fölbonthatjuk. Az ily módon tisztított gáz methán, hydrogén és szénoxyd keverékéből áll, mely gáz azonnal értékesíthető. A Siemens-gáz, valamint vízgáz által kapott reakciók foganatosításához kívánatos, hogy ezen gázok kevés kénsavas sót vagy suliidét tartalmazzanak. E célra az egyik vagy másik gázhoz az (a) gázfejlesztőből kilépve, kellő mennyiségű levegőt keverünk, hogy a gázok által tartalmazott kéntartalmú vegyületek kénjét vagy hydrogénjét oxydáljuk, mire a gázokat a következő tornyokon vezetjük át: Az első (bl) torony kalcinált magnéziát tartalmaz. A kénessav ezután oldható, kénessavas magnézia alakjában absorbeáltatik és a kénhydrogén a következő reakció értelmében pontathionsavvá alakíttatik át: 5Ha S -f 5SOa =58 + 4Hs O + S5 06 H2 , mimellett kén rakódik le és magnéziumpentathionat képződik. A második (b2) torony horzsakövet vagy más változatlanul maradó anyagot tartalmaz, melyre gyenge kénsaváram kerül, olymódon, hogy ezen szivacsszerű testek folytonosan kénsavval telítve maradnak. A reakció a következő: H2 S -F S04 H2 = S02 + S -F 2HA O. A kén a torony fenekére lecsapódik és a vízzel hígított kénessavat kénessavas ammónia készítésére használjuk. A kénhydrogén maradéka kén kiválasztása mellett kénessavvá alakul át. A harmadik, negyedik és ötödik (b3, b4, b5) torony hasonló az első toronyhoz. A hatodik (b6) tornyon tiszta víz áramlik át. A harmadik, negyedik és ötödik toronyból eltávozó kénessav föloldatik. Ezen eljárás előnyei a következők: A különböző anyagok az egymásrakövetkező fázisokban egymásra behatnak, miáltal a reakciók folytonos körfolyamatát kapjuk, mely reakciók folytán a katalizáló keverék állandóan megújíttatik és pedig azáltal, hogy rendkívül finoman fölosztott karbon képződik és hogy a baryumkarbonátból szén válik le. A katalizáló keverék szenének fölbontása használható gázt ad, míg a régebbi módszereknél a szén fölbontása szénsavas gázt adott, mely csaknem hasznavehetetlen. A gázok szénoxyd tartalma igen csekély lehet, amennyiben az eredeti gáznak a katalizáló keveréken való áthaladása sebességét változtathatjuk. A fönt leírt készülék csak példa gyanánt van fölemlítve és bármely más alkalmas készülékek is alkalmazhatók az eljárás különböző folyamatának foganatosítására. Az eljárást világítási, fűtési, motorikus és hasonló célokra szolgáló gáz előállítására használjuk. Az eljárást azonban ammoniavagy cyantermékek előállítására is alkalmazhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás világítási, fűtési, motorikus és hasonló célokra szolgáló gáz előállítására nitrogéntartalmú vegyületek, mint cyan- és ammoniakgáz egyidejű előállí-
