41954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keremiai készítményekhez használt keverékek előállítására

anyagul magának az alapanyagnak finomra őrölt porát használjuk, e hátrányt kiküszöböli. Az alapanyag finomra őrölt pora, mint kötőanyag az alapanyag tulajdonságait semmiképen sem csökkenti és emellett különösen, ha a kivánt mennyiségű vizet őrlés közben adagoljuk, a hajszálcsövesség és tapadás folytán kiválóan képlékeny tömeget eredményez. A találmány tárgyát képező eljárással a nyert keverék olvadási pontja bizonyos határok közt tetszőlegesen változtatható. Az eljárás e kedvező tulajdonsága a következő megfontolásokon alapszik. Az olvadási pont nem ugyanaz a mesterséges alapanyag különböző nagyságú szemeire nézve, hanem minél finomabbak a szemek, annál alacsonyabb. A különböző nagyságú szemek megömlesztésére szükséges melegmennyiség változó. Következésképen az előállítandó keverék olvadási pontját változtathatjuk, azáltal, hogy az alapanyagnak különböző nagyságú szemekből álló mennyiségeit egymással keverjük. Másrészt a silicium és magnézium, silicium és aluminiutn, alumínium és magnézium vegyületeknek megömlesztett és ezután kristályosított elegyei különböző olvadásponttal bírnak aszerint, hogy az egyes elegyekben az elegyítés az összetevő vegyületek milyen aránya szerint történt és így bizonyos határok között előre megszabhatjuk az említett elegyek olvadáspontját azáltal, hogy az összetevő vegyületek keverési arányát változtatjuk. A tapasztalat tényleg azt mutatta, hogy 1. ha silicium és magnézium vegyületeket egyenlő arányban elegyítünk, az elegy olvadáspontja a legalacsonyabb és növekedik az olvadáspont akár a silicium, akár a magnézium vegyületek mennyiségét növeljük. 2. A magnézium és alumínium vegyületek elegyítésénél az olvadási pont azon arányban csökken, amily arányban növeljük a magnézium vegyületek mennyiségét egészen addig, míg e mennyiség körülbelül az egésznek 20%-át teszi ki. E mennyiségtől kezdve az olvadáspont a magnézium vegyületek mennyiségének növelésével szintén növekedik. 3. A silicium és alumínium vegyületek elegyítésüknél egymásra mint olvadást elősegítő anyagok hatnak, mert az elegy olvadáspontja alacsonyabb, mint akár a silicium, akár az alumínium vegyületeké önmagukban, azonban a Bischoff-féle ideális agyagnál a silicium-aluminium vegyületelegy olvadáspontja majdnem oly magas, mint az alkotó vegyületeké önmagukban. Eme tapasztalati eredmények alapján a találmány tárgyát képező eljárást oly kiviteli alakban is alkalmazhatjuk, hogy alapanyagul a silicium-raagnézium, siliciumaluminium és alumínium-magnézium vegyületelegyeknek különböző arányszámok szerint való keverékét alkalmazzuk és ezáltal az előállítandó keverék olvadási pontját bizonyos határok közt tetszés szerint változtatjuk. Hasonlóképen könnyen belátható, hogy az előállítandó keverék savas vagy basisos jellegét is változtathatjuk azáltal, hogy több-kevesebb silicium vagy alumínium vegyületet savas jellegű anyagokat, illetőleg magnéziumot vagy mészvegyületeket, tehát basisos jellegű anyagokat használunk. A jelen találmány tárgyát tevő eljárásnál az előállítandó termék gyártására ugyanazon mechanikai műveleteket alkalmazzuk, mint az eddigi eljárásoknál. A kötőanyaghoz kellő mennyiségű folyadékét adagolunk annyit, hogy a kötőanyag alkalmas pépszerű állapotba jusson, e pépszerű kötőanyagot az alapanyaggal összegyúrjuk, a keveréket formáljuk és sajtoljuk, hogy a mennyire csak lehet tömör terméket kapjunk. Kiszárítás után a terméket kiégetjük oly hőfokon, mely a választott összetétel nek leginkább megfelel. A kötőanyagul használt finom por menynyiségét, esetről-esetre azon tulajdonságok szerint szabjuk meg, amelyeket az előállítandó terméknek adni akarunk. Általában már jó eredményeket érünk el, ha a kötőanyag az egész tömegnek száraz állapotban 20%-át teszi ki.