41954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keremiai készítményekhez használt keverékek előállítására
Megjelent 190& évi május hó 22-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI F HFLFFI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 41954. szám. ív h/l. OSZTÁLY. Eljárás kerámiái készítményekhez használt keverékek előállítására. SEEMEN ERICH MÉRNÖK PARISBAN. A bejelentés napja 1907 november hó 20-ika. A jelen találmány tárgya oly kerámiái készítményekhez használt keverék előállítására szolgáló eljárás, melyeknél alapanyagul silicum, magnézium, alumínium és mészvegyületek kristályosított elegyeit használjuk. Ezen elegyek, mint ismeretes, magasabb hőmérsékletnél való megömlesztés után ismét szilárd állapotba átmenve, kristályosokká lesznek és ezáltal ipari szempontból igen becses tulajdonságokat nyernek, mint pl. magasabb olvadási pont, nagy szilárdság, a térfogatnak csak kismértékű változása hőmérsékletváltozások hatása alatt, továbbá nagy ellenállóképesség savakkal és aljakkal szemben. A találmány tárgyát képező eljárásnál alapanyagul az említett megömlesztés által mesterségesen kristályosított silicium és luminium, silicium és magnézium, alumínium ós magnézium vegyületelegyeket alkalmazzuk, melyekhez némely esetekben még meszet is adunk. Az eljárás lényege az, hogy kötőanyagul ugyanazon anyagot használjuk, mint amely a keverék alapanyagául szolgál, még pedig finomra őrölt por alakjában, vagyis hogy az említett vegyületelegyeknek, melyek az előállítandó keverék alapanyagát teszik, nagyobb vagy kisebk szemekből álló tömegét ugyanazon anyag finomra őrölt porával gyúrjuk össze és nedvesítés céljából még valamely folyadékot keverünk hozzá. Az eddigi eljárásoknál kötőanyagul magát az alapanyagot még nem használták, hanem az említett kristályosított vegyületelegyekhez mint alapanyagokhoz, főleg akkor, ha ilyenül mesterséges korundot használtak, valami más képlékeny kötőanyagot pl. koalint adagoltak. Ezen képlékeny kötőanyagnak az önmagában nem képlékeny alapanyaggal való keverése által a szükséges mennyiségű nedvesítő folyadék hozzátétele mellett oly anyagot nyerünk, mely jól alakítható és melyet ezután csak ki kell égetni, hogy kész kerámiái készítmény álljon elő. Azonban ily idegen kötőanyagnak az alapanyagba való belekeverése azt eredményezi, hogy az alapanyag említett tulajdonságai, t. i. a magasabb olvadási pont, nagyobb ellenállás savakkal és aljakkal szemben, valamint kisebb érzékenység hőmérsékleti változások iránt, megváltoznak. Minthogy az eddig használt természetes kötőanyag az említett tulajdonságok szempontjából a mesterséges alapanyagnál tökéletlenebb, a keverés által keletkezett végsrtermék az eddigi eljárásoknál a mondott szempontokat tekintve szintén tökéletlenebb, mint az alapanyag. A jelen találmány azáltal, hogy kötő-
