41953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek föltárására és fémek kivonására nedves úton
Megjelent 1908. évi május lió 22-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 41953. szám. Xll/b. OSZTÁLY. Eljárás ércek föltárására és fémek kivonására nedves úton ROSALT HUGUES VEGYÉSZ PÁHISBAN. A bejelentés napja 1907 november hó ilike Jelen találmány tárgya eljárás érceknek nedves úton való föltárására illetve fémeknek, mint pl. nikkelnek, kobaltnak, ezüstnek, aranynak, wolframnak stb. érceikből való kivonására, még oly esetekben is, ha ezen ércek más fémeket, mint pl. vasat stb. tartalmaznak. Jelen eljárás szerint kezelendő ércek szulfidok, arzénatok, szulfo-arzenátok vagy máseffélék lehetnek, melyeket a tulajdonképeni kezelés előtt pörkölünk; az eljárás azonban oxidokra vagy szilikátokra is alkalmazható. A találmány abban áll, hogy az érceket ozon jelenlétében klórozzuk. A klórozáshoz klórt vagy klórhidrogéngázt használhatunk, mely gázok a finoman elosztott ércrészecskékre hatnak. A reakcióhoz szükséges klór, vagy klórhidrogéngáz pl. magnéziumklorid megbontása útján állítható elő. mikor is folytonos érthető el, ha a magnéziumkloridból előállított klór az ásványokkal való reakciója után mindig ismét magnéziumkloriddá regeneráltatik. Az ércet (ha szulfidokról vagy arzénatokról stb. van szó, előzetes perkelés után) nedves állapotban finoman megőröljük és előnyösen emellett az anyagba klórt vagy klórhidrogéngázt, valamint egyidejűleg ozonizált levegőt vezetünk. A klór, klórhidrogéngáz és ozonizált levegő bevezetését csekély nyomás mellett foganatosítjuk. Ily módon a különböző anyagok benső érintkezését érjük el, míg az ozon hatása a klór és klórhidrogéngáz jelenlétében az utóbbiak hatását nagyon, fokozza úgy, hogy a szabad klór erélyesen hathat. A klórhidrogéngáz ozon jelenlétében klórrá és vizzé bomlik úgy, hogy itt is a klór az érceket erélyesen megbontja, minthogy az keletkezési állapotban van; az ozon jelenléte azonban egyidejűleg azt eredményezi, hogy magasabb fokú klórürök (pl, per-klórürök) keletkeznek. A yasból (Fe2 Cle) képződik Fe CJa helyett Azon körülmény, hogy a fémek magasfokú klórozott állapotban vannak, a különválasztást nagymértékben megkönnyíti. Az eljárás foganatosítási példája gyanánt tegyük fel, hogy vassal szennyezet garnieritnek, nikkel- és magnézia hidro-szilikátjának kezeléséről van szó. Ezen anyag az új kaledóniai nikkelércben fordul elő. A reakcióhoz szükséges klór magnéziumkloridból a következő egyenlet szériát állítható elő: Mg Cl2 + 2Ha 0 = Mg0H2 0 + Cla + Ha Míg az előállított klór a megbontandó ércre hat, csapadék, vagy pép alakjában magnó-
