41952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukor finomítására

nagyobb szemcsék előállítására való törek­vésből erednek, eléggé ismeretesek és a talál mánybeli eljárás előnyös voltát kellően igazolják. A találmánybeli eljárás foganatosítására szolgáló berendezés a mellékelt rajzon van föltüntetve, melyben az 1. ábra két részre osztva a készülék oldal­nézetét részben kitörve tünteti föl, a 2. ábra ugyanannak homloknézetét, a 3. ábra a készüléknek a táplálókészülék­kel és egy hajtóművel való kapcsolatát mutatja, a 4. ábra a forgóhengerben fölemelkedő és aláhulló cukorból és kapilláris testekből álló keveréknek útját tünteti föl sematiku­san forgás közben, az 5. ábra a készülék transmissziójának egy részlete. A találmánybeli eljárás azon az elven alapul, hogy szemcsés tömeg ide-oda moz­gatás vagy pedig még előnyösebben föl- és alámozgatás behatása alatt úgy viselkedik, mint egy nyúlós, vastag folyadék, mely bár rögtönösen nem indul el abban az irány­ban, melybe irányítottuk, de egy bizonyos idő múlva mégis a kívánt helyre érkezik. Ha aztán az ily módon helyéről elmozdított anyagot mindig friss anyaggal pótoljuk, úgy pl. egy csekély hajlású lejtős fölületen a szemcsés anyagot állandó egyenletes, lassú áramlásban tarthatjuk. Ilyen egyenletes áramlásba hozhatjuk a finomítandó anyagot az (1) henger segélyé­vel (1. ábra), melyet az alátámasztásul szol­gáló nyolc görgő hoz forgó mozgásba. Ezen görgőket (3) lánckerekek segélyével moz­gatjuk (2. ábra). A finomítandó cukor és a gyapotfonatok vagy szövetek, vagy pedig más kapilláris testek a (4) adagoló tölcséren keresztül jut­nak az (1) hengerbe, mely előnyösen per­cenként 30 fordulatot végez és melynek hossza pl. 7 méter, átmérője pedig 15 mé­ter lehet. A hengernek állandó sebességgel kell forognia, oly célból, hogy a cukornak a 4. ábrán föltüntetett diagramm szerint való mozgása, mely a keverést illetőleg a legjobb eredményeket adja, létrejöhessen, A hengernek a vízszintessel képezett haj­lásszög célszerűen 2—5% között változ­tatható. A cukorból és kapilláris testekből álló keveréknek a 4. ábrán vázolt mozgása úgy megy végbe, hogy a henger fölülete a ke­veréket a henger tengelyére közel merőle­ges síkban emeli föl, de a fölemelt anyag már közel függőleges irányban hull alá, vagyis az anyag egy spiláris vonalban mo­zog a henger mélyebben fekvő része felé, miközben természetesen a keverék aláhul­lása sokkal gyorsabban történik, mint föl­emelése. A mozgatás ezen módja folytán az anyag a hengerben egyenletes és állandó sebességgel haj tátik előre. A tapasztalat tanúsága szerint a föntemlített méretbeli adatok mellett a henger egy körül fordulása alatt az egész mozgatott anyag átlagos útja a spirális félmenetmagasságánál nagyobbra adódik ki. A henger alsó végét a köralakú (6) nyí­lással bíró (5) fal zárja el. A megadott számbeli adatok és az anyagnak rendes munkamenetben folytatott állandó és egyen­letes adagolása mellett körülbelül 6 perc szükséges ahoz, hogy a hengerben forga­tott anyag a henger tengelyével közel pár­húzamos nivó mellett a (6) nyílást elérje. Hogy a mozgatott anyaggal együtt a (6) nyíláshoz érkező kapilláris testek a (6) nyí­lásnál meg ne akadjanak, azért a (6) nyí­láson át a (8) emeltyű segélyével mozgat­ható (7) hidat vezetjük be a henger belse­jébe. E híd segélyével, a melyet a hengerbe annak forgása közben a kívánt mértékig betolhatunk, a hengerben mozgatott anya­got a szükséges mennyiségben vezethetjük ki a (6) nyíláson. A hengerből kivezetett keverék (9) tolda­lék közvetítésével a (10) hengeres szita belsejébe jut, ahol aztán a finomított cukor a kapilláris testektől körülbelül két perc alatt elválasztatik és a szita alatt elhelye­zett (11) szállító csigára hull; a kapilláris testek a szita (12) nyitott végén át távoz­nak el. Az (1) hengerbe az adagolandó anyagot (4) tölcséren át vehetjük be, mely a henger

Next

/
Oldalképek
Tartalom