41948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gabona, hüvelyesek és más magtermények lehetőleg összes tápanyagainak emészthetővé tételére

- 3 — oldatlan anyag előállítására kell hasznosítanunk. A savak vagy lúgók lazító hatását azonban mindig mechanikai aprítással vagy a sejtek mechanikai kiürítésével kell egyesítenünk. ' Mozsárban vagy golyós malomban egyenlőtlen sebességgel futó hengerek között vagy máseffélék segélyével a sikérsejtek kiürítése végett foganatosított aprítás után a lágy masszát közvetlenül tovább dolgozhatjuk föl pl. sütés útján vagy tésztához adhatjuk vagy tetszés szerint megszáríthatjuk liszt előállítása céljából. Ugyanilyen hatást, vagyis a sikérsejtek fölszakadását és kiürítését akkor is elérjük, ha száraz állapotban való őrléshez éles élű anyagokat használunk. Ha 10 g. korpához kb. 3 g. kősót, vagyis sókristályokat keverünk és ezen anyagokat mozsárban szétdörzsöljük, akkor a sikérsejtek rövid idő alatt kiürülnek. A sót ezután vízben könnyen oldhatjuk és kimoshatjuk. Más idegen anyagok mint pl. üvegpor, homok és máseffélék alkalmazása nélkül is célhoz juthatunk, ha a korpához kis darabokban enyvet, gelatint vagy szárított sikert keverünk. Ezen anyagok oly ridegek, hogy szétdörzsölésnél a sikérsejteket elszakítják. Az önmagában véve keményebb anyag éles élű részei a száraz szétdörzsölésnél ugyanúgy hatnak, mint a kősó kristályok. ^ A száraz állapotban való földolgozás szintén célhoz vezet, ha az aprítás előtt a sikérsejthártyákat kemény ragasztóanyag segélyével nagyobb darabokká összeragasztjuk és azután az összeragasztott száraz anyagot szétdörzsöljük vagy köszörüljük. Előnj'ösen sikérnek, enyvnek dextrinnek vízben vagy más elpárologtatható oldószerben való kb. 10%-os, sűrű oldatát használjuk. A korpát ezzel elegyítjük és lassan megszárítjuk úgy, hogy a korparészecskék nagyobb darabokban együtt maradnak. Az így összeszáradt anyagot könnyebben apríthatjuk, mint a korpát magát, mimellett a sikérsejtek szétrepednek és kiürülnek. Keményítőcsirizzel és máseffélével való ragasztásánál nem jutunk célhoz. Ha a korparészeket ilyen anyagokkal ragasztottuk össze, úgy azok a szétdörzsölésnél ismét széthullanak anélkül, hogy a sikérrétegek változást szenvednének. Jelen találmány tárgyát tevő eljárás tehát az eddig használatos eljárásoktól abban különbözik, hogy segélyével tápanyagokat, mint pl. fehérjét hozzunk ki a sejtekből, minthogy mechanikai aprító eljárásokkal, melyek támogatására folyadékokat vagy kemény, rideg anyagok aprító hatását használjuk, a gabona, termény stb. sejtjeit és sejtfalait szétnyomjuk és szétdörzsöljük, miáltal a sejtekben tartalmazott tápanyagok kiürítése lehetségessé válik, ami mikroskopiailag kimutatható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a gabona, hüvelyesek és más magtermények lehetőleg összes tápanyagának emészthetővé tételére, jellemezve azáltal, hogy a tápanyagokat az őket körülvevő sejthártyáktól megszabadítjuk, amennyiben az anyagot erélyes mechanikai behatásnak egyidejű aprításnak vetjük alá, még pedig olyan víz alatt, amelyhez vegyi, a fehérje anyagok- kilépését előmozdító anyagokat adtunk vagy hogy az anyagot hőmérsékletkülönbségek, pl. fagyasztás behatása után aprítjuk, vagy végül száraz állapotban kemény, az aprítás elősegítővé tevő anyagok segélyével szétdörzsöljük. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a vízhez vegyi segédanyag gyanánt gipszet vagy más mészsókat, konyhasót, savakat vagy alkáliákat adunk. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a száraz anyagot rideg, éles élű, előnyösen oldható anyagokkal pl. konyhasóval szétdörzsöljük. 4. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az a fordítási elősegítő anyag gyanánt ragadó, száraz állapotban szintén rideg anyagokat pl. kikért alkalmazunk, amelyekkel a kiindulási anyagot keverjük, megszárítjuk és szétdörzsöljük. P*U>E RÁSZVÉNYTTAEWLI. NYOMDÁJA WD«"ÍSTEN