41948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gabona, hüvelyesek és más magtermények lehetőleg összes tápanyagainak emészthetővé tételére
Megjelent 1908. évi május hó 22-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI ff ijS 1 HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41948. szám. I V!o. OSZTÁLY. Eljárás a gabona, hüvelyesek és más magtermények lehetőleges összes tápanyagainak emészthetővé tételére. DH FINKLER DITTMAR TANÁR R/M BONNBAN. A bejelentés napja 1907 október hó 8-ika. Ezideig nem lehetett a gabonában és hüvelyesekben tartalmazott összes tápanyagokat emészthetővé és fölszívhatóvá tenni. Azon javaslatok, hogy a kenyér előállításához a mag egész anyaga használtassék, eredményteleneknek bizonyultak ós az ez irányban végzett vizsgálatok azon ellenjavaslatokra vezettek, hogy éppen katonai kenyérhez csak a legfinomabb lisztek használtassanak, amelyekből a korpa, amely az összes lisztnek kb. 25%-át teszi, teljesen el van távolítva. Jelen találmány föltalálójának ezen a téren végzett kísérleteiből azonban kitűnt, hogy mégis lehetséges, a rozsban tartalmazott összes tápanyagokat emészthetővé tenni. Ezen kísérletek azon körülmény fölismerésére vezettek, hogy a korpa, különösen a sikérrétegek tápanyagai önmagukban nem emészthetetlenek vagy nehezen emészthetők, hanem csak azon körülmény gátolja azok r'.egemészthetését, hogy sejtekbe vannak bezárva, melyek fala különösen az emésztési folyadéknak nagy mértékben ellenáll és így azáltala bezárt tápanyagokat az emésztéstől távol tarlja. Jelen találmány szerint ennélfogva a gabona és hüvelyesek lehetőleg összes tápanyagait emészthetővé tesszük és pedig nem egyszerű őrlés útján, hanem azáltal, hogy a sikérrétegckbe vagy a sejtekbe bezárt tápanyagokat a burkoló sejthártyáktól megszabadítjuk. Azt találtuk, hogy nem az összes anyagnak egyszerű fölaprításán fordul meg a dolog, hanem azon, hogy az egyes alkatrészek egymástól minőség szerint külön választandók úgy, hogy a sejtek tartalmát a sejtfalak már nem veszik tömören körül. Ezt egyszerű őrlés útján, még a legfinomabb őrléssel sem érhetjük el. Jelen eljárásánál a fehérjét, a keményítőt stb. a sejtből kiszakítjuk, anélkül, hogy az egész sejtet túlságosan fölaprítanók. Ezt pl. olyképen foganatosíthatjuk, hogy a korpát először konyhasóoldattal telítjük és ugyanazon oldat jelenlétében vagy más folyadék, pl. mészvíz vagy más efféle hozzáadása mellett zúzás, dörzsölés, őrlés, verés útján vagy más módon fölaprítjuk. A víz a konyhasóval vagy máseffélével azon hatással jár, hogy sikércsomók képződnek és hogy a korpa egyes részei nyálkás tömeggé tömörülnek, melyek tapasz gyanánt a sikérsejteket fogva tartják úgy, hogy az őrlésnél vagy dörzsölésnél a sikér-
