41945. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtető égési erőgépek számára

2. ábra a 3. ábra B—B vonala szerinti hosszmetszet, a 3. ábra a hengerfej fölülnézete és a 4. ábra a 3. ábra C—C vonala szerinti metszet. Az összelrendezésben ismert kivitelek szerint fölépített gép hengerfejében van az (a) bebocsátó és a (b) kibocsátó sselep elrendezve és a hengerfej azonkívül még a hengerrel egy aránylag szűk (c) csatornával összekötött (d) elgőzölög tetőt is hord. Az elgőzölögtető falában van az égési anyagot vezető (e) fúvóka es HiZ< (f) szelep elrendezne, mely sselep a (g) csatornát az elgőzölögtetőtől elzárja. Az elgőzölögtetőt a hengerrel összekötő szűk (c) csatornában van a (h) forgó tolattyú, vagy más alkalmas elzáró saerv elrendezve. A forgótolattyúnak két furata van, a (c) csatornának megfelelő nagyobb (i) furat és a kisebb keresztmetszetű (j) furat. Ez a (j) furat megfelel a hengerfejben elrendezett (k) csatornának, mely a forgótolatytyú forgási tengelyéhez merőleges irányban futó (1) csatornába vezet (4. ábra.), mely (1) csatorna az (m) csővezeték segélyével a (d) elgőzölögtetőhöz vezető (g) csatornával van összekötve. Az (i j) furatok egymáshoz viszonyítva, úgy vannak elrendezve, hogy az elgőzölögtető 6S henger között lévő (c) összekötő csatorna elzárása után még egy kis hasonló irányú elforgás szükségeltetik, hogy a forgótolattyűt úgy beállíthassuk, hogy a (j) furat a (k) csatorma elé kerüljön. Á (d) elgőzölögtető (p) födelekkel elzárt (o) hűtőköpennyel van körülvéve, melyben az elgőzölögtető túlságosan érős fölhevítésének megakadályozására hűtő folyadék kering. A (p) födelek egyúttal arra is szolgálnak, hogy a gép megindítása ©lőtt az elgőzölögtetőhöz, annak előmelegítése céljából hozzáférhessünk. A szívás periódusának kezdeténél a (h) forgótolattyú úgy van beállítva, hogy az elgőzölögtető és a henger egymással legyen összekötve. Szívásnál az (1) fúvókán át tüzelőanyag jut az elgőzölögtetőbe és az (a) szelepen át levegő a hengerbe Szívás közben a (h) forgótolattyút lassan záró helyzetébe hozzuk, úgy, hogy a szívás végén az égési tér két egymástól teljesen elkülönített szakaszra van osztva, melyeknek egyikét az elgőzölögtető, másikát pedig a henger képezi. A szívás periódusa alatt csak annyi tüzelőanyag kerül a hengerbe, amennyi a levegőnek kis mérvű dúsítására és az égési anyag későbbi elégetésének megkönnyítésére szükséges, anélkül, azonban, hogy ezáltal korai gyújtások keletkezhetnének. A kompresszió-periódusban a csaknem tiszta levegő egyedül komprimáltatik, mimellett igen nagy kompressziónyomást engedhetünk meg, mert a korai gyújtások az elgőzölögtető elzárása által ki vannak zárva. A kompresszió-periódus befejezte előtt a forgótolattyút annyira forgatjuk el, hogy (j) furata a (k) csatorna elé kerüljön, az elgőzölögtető és a henger között lévő (c) összekötőcsatorna ellenben zárva maradjon (4. ábra). A komprimált levegő egy része a (k 1) csatornán és az (m) csővezetéken át a (g) csatornába ömlik, kinyitja az (f) szelepet, a (d) elgőzözölögtetőbe kerülj a tüzelőanyaggal keveredik és a tüzelőanyagot a hengerben lévő komprimált levegőbe vezeti, mely henger időközben a (h) forgótolattyú elállítása által a (k) vezeték egyidejű elzárása mellett a (c) csatorna által az elgőzölögtetővel köttetett össze. A nagy nyomású levegő a hengerből kitódul és az elgőzölögtetőben keletkezett és abból kiáramló levegőkeverékkel bensőleg keveredik és az egész keverék majdnem pillanatnyilag elég. Az (m) csővezetékben, annak az elgőzölögtetővel valíó összekötetése után mindaddig marad vissza magas nyomású levegő, míg az (f) szelep alatti nyomás kisebb nem lesz, mint az (m) csővezetékben lévő levegő nyomása. Ez az eset az expanzió végén és a kipüffögés alatt következik be. A levegő azután az (m) csővezetékből az elgőzölögtetőbe lép be és a visszamaradt égési termékeket a hengerbe hajtja, miáltal az elgőzölögtető elpiszkításának hatásos módon elejét vesszük.