41940. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mellékáramkörű tekercseléssel bíró váltakozó áramú mótoroknak váltakozó áramú indítógépekkel való szabályozására

(m) és (m2) főáramkörű motorra dolgozó (gl g2) váltakozóáramú generátor látható, az (nl n2) gerjesztőcsóvék párhuzamosan vannak kapcsolva és a közös (r) szabályozóellenállás szabályozza azokat. Egyfázisú váltakozóáramú gép helyett vezérlőgép gyanánt egy (g) forgóáramú dinamót is lehet használni, melynek kétkét fázisa közé egy-egy (m m2 m3) mótor van bekapcsolva, mint ez a 3. ábrán látható. A (g) vezérdinamó feszültségét ép oly módon változtatjuk, mint az 1. és 2. ábrán látható váltakozóáramú generátorét, nevezetesen az (n) gerjesztőtekercselésnek az (r) szabályozóellenállás segélyével történő módosításával. A 4. ábrán ugyancsak (g) háromfázisú generátor van vezérgép gyanánt alkalmazva. Az (ml m2 m3) kommutátoros gépek (dl d2 d3) gerjesztőtekercselésein azonban nem a főáram megy át, mint az 1—3. ábrán, hanem külön (e) váltakozóáramú gerjesztőgép táplálja azt, mely a (g) generátor tengelyére van ékelve és melyet a (t) turbina hajt. A gerjesztőgép (f) gerjesztőtekercselése (w) szabályozóellenállás előrekapcsolása mellett tetszőleges (b) egyenáramforráshoz van kapcsolva. A kommutátoros motorok (dl d2 d3) gerjesztőtekercselései az (e) gerjesztőgép két-két fázisa közé van bekapcsolva. Ha már most a kommutátoros mótor gerjesztőtekercselését külön áramforrás táplálja, a találmány szerint az 5. ábrán látható elrendezést lehet használni. A vezérlőgéppel egy (e) váltakozóáramú gerjesztőgép akként van kapcsolva, hogy a gép feszültségének fázisa a (g) indítógenerátorávol szemben 90°-kal elősiessen. Ezt az elősietési szöget természetesen ismert módon mindig a legkedvezőbb viszonyoknak megfelelően lehet megválasztani. Az indítógenerátort vagy valamely meglévő egyenáramforrás, vagy pedig külön egyenáramú gép gerjesztheti. Ebben az utóbbi esetben tehát két gerjesztőgépünk van, mindkettőt azonos módon kapcsoljuk a (g) váltakozóáramú generátorral és az egyiket a mótor gerjesztésére szolgáló váltakozóáram, a másikat pedig az indítógenerátor gerjesztésére szolgáló egyenáram előállítására hasz náljuk. Ezen két gerjesztőgép gerjesztését a + — egyenáramú hálózat végzi és a két gép által szolgáltatott gerjesztőáramot legegyszerűbben a két gép gerjesztésének szabályozásával szabályozzuk. Üzemközben rendszerint ol} szabályozás válik szükségessé, hogy először is az elektromotort maximálisan gerjesztjük, míg a generátor gerjesztését zérustól a maximumig fokozzuk, miáltal a mótor sebessége a gerjesztés változásának megfelelően zérustól bizonyos normális értékig emelkedik. Ha már most a mótor sebességét eme normális értéken túl fokozni kell, ezt oly módon végezzük, hogy mikor az indítógenerátor gerjesztése maximális értékét elérte, a mótor gerjesztését fokozatosan kisebbítjük. Ezért a gerjesztést általában csak a két gerjesztőgép egyikénél szabályozzuk, még pedig akkor, mikor a másik gép gerjesztése maximális. Ily üzemviszonyok között a két közös hálózatra kapcsolt gerjesztőgép gerjesztését rendkívül egyszerű kapcsolási elrendezés segélyével lehet szabályozni, amennyiben csak a két gerjesztőgép szabályozására egyetlen közös ellenállást alkalmazunk, melyet fölváltva kapcsolunk az egyik vagy másik gép gerjesztőtekercselése elé. A kapcsolás végzésére egy kapcsolóemelő szükséges csak, az ' ellenállás pedig állandóan kapcsolatban van mindkét gerjesztőtekercseléssel. Ily szabályozóberendezés látható az 5. ábrán. Ez ábrán (k) az indítógenerátor gerjesztőgépe, (g m) a mellékáramkörű mótor, (e) ennek gerjesztőgépe, (f) és (i) a gerjesztőgépek két gerjesztőtekercselése, (p) a közös szabályozó ellenállása, (h) a kapcsolóemelő, melynek forgáscsapja a ,+_ vezetékhez van kapcsolva, míg a két gerjesztőtekercselés a __ vezetékkel van összekötve. A (h) kapcsolóemelőt eme sematikus rajzon fémszektor gyanánt képzeltük, mely az ellenállás (p) kontaktusai fölött mozog és helyzetének megfelelően több-kevesebb ellenállás fokozatot zár röviden. A megrajzolt helyzetében a — vezeték áramát a röviden zárt