41938. lajstromszámú szabadalom • Készülék koporsók lesülyesztésére

tárcsát szabaddá tesszük, mire az illető kötelet tetszósszerinti hosszúra beállíthatjuk. A két tárcsát azonban a (45) nyíláson át (6. ábra) kívülről hozzáférhető (10) kilincs (6. és 7. ábra) által is összekapcsolhatjuk. Ezen esetben a (7) tárcsát (11) fogakkal vagy kivágásokkal látjuk el, míg a (13) rúgó által befolyásolt (10) kilincset a (9) tárcsán rendezzük el. Ha a kötelek egymáshoz képest beállíthatók, akkor a (10) kilincset a fogak közül hihúzzuk és addig tartjuk ezen helyzetben, míg a kötelek hosszát beállítottuk, illetve a tárcsákat kellően elforgattuk, mire a kilincset eleresztjük úgy, hogy utóbbi a (13) rúgó hatása folytán ismét a (11) fogak közé csattan és a tárcsákat összeköti. Ha a koporsó a (41) kötelekre vagy lán -cokra fölhelyeztetett (1. é3 3. ábra) és a sírboltba lesülyesztendő, akkor a (15) kéziemeltyűt vagy hasonló eszközt mozgásba hozzuk. A kéziemeltyű az (1) tengelyre lazán fölhelyezett egyoldalúan csavarmenettel ellátott (17) szelencére van erősítve. Á (16) meneten a (18) csavaranya fekszik, mely a (19) tárcsával van összekötve. A tárcsa (21) peremmel bír, melybe a (20) bőrtárcsa van betolva. A peremben továbbá az (1) tengelyre fölékelt (22) féktárcsa fekszik, mimellett a perem megakadályozza, hogy a (20) bőrtárcsához por kerülhessen. Ha a kéziemeltyűt forgatjuk, akkor a (17) szelence is elforog és ezáltal a csavaranya a (19) tárcsával és a (20) bőrtárcsával megfelelően eltolatik és az (1; tengelyre erősített (22) tárcsához szoríttatik, miáltal az (1) tárcsa a (7 9) kötéltárcsákkal együtt megáll és a koporsó a láncokra vagy kötelekre helyezhető, melyek most a húzásnak ellentállnak. A fékberendezés úgy a tengely végén, mint annak közepén is lehet elrendezve. Az előbbi esetben a (22) tárcsa agya csap vagy ék segélyével erősítendő az (1) tengelyre. Ha a kéziemeltyűt a másik irányban forgatjuk, akkor a féket kissé megeresztjük és a fölhelyezett koporsó gyorsabban vagy lasabban a sírboltba csúszik. A koporsó leeresztésénél azáltal is fékezhetünk, hogy a (23) féktuskót (4. ábra) kézzel vagy súlylyal terhelve a (26) és (9) tárcsák ferde (25) fékfölületei közé nyomjuk. A koporsó sülyesztésénél az emeltyűt a (23) féktuskó-Vítl meglazítjuk és az (1) tengelyt és a (14) köteleket szabaddá tesszük. A fékezés azonban azáltal is történhetik, hogy a (46) féktuskót (5. ábra) az (1) tengelyen központosán elrendezett fékfölülethez nyomjuk, amit a féktuskóval összekötött (47) emeltyűre ható (24) súlylyal eszközlünk. A fékberendezéseket célszerűen védősüvegek veszik körül, hogy a fékberendezések piszok ellen megóvassanak. A (27) védősüvegek a külön (28) lemezeken nyugvó (29) állványzatrészekkel vannak összekötve és (30) karokban folytatódnak, melyek célszerűen üreges (31) rudak fölvételére szolgálnak. Utóbbiak a koporsó lesülyesztésénél a sírbolt hosszoldalain fekszenek és a kötélvagy láncvégek vezetőgörgőinek tartására szolgálnak. Az (1) tengely lazán van ágyazva a védősüvegben. A védősüveg a (18) csavarszelence nyílásaiban elrendezett (48) csapokon (4. ábra) nyugszik. Ezen szelence eltolódása oly csekély, hogy az ágyazást nem befolyásolja. Az (1) tengely ezen csuklós ágyazása által megakadályozzuk, hogy az esetben, ha a talaj, amelyre a készüléket fektetjük, nem egyenes, akkor a tok ferde helyzete folytán a (1) tengely nem akad meg. A (49) vezetőgörgők és pedig különösen a fékberendezéstől távolabb fekvő, a koporsó végét tartó vezetőgörgők a (31) rudakon beállíthatók és pedig esetleg maga a (32) görgőtartó (8. ábra) lehet beállítható, valamint szorítócsavarok által rögzíthető, vagy pedig egy külön (33) szorító (1. és 2. ábra) lehet elrendezve, mely (34) szorítócsavarok által a (31) rúdhoz erősíttetik és a (32) görgőtartó utánengedését megakadályozza. A vezetőgörgők beállítása arra szolgál, hogy a görgők a rúdon a sírbolt hosszához képest eltolhatók legyenek. A (31) rudaknak a fékberendezéstől távolabb fekvő végét a (35) rúd köti össze (1. ós ábra).