41933. lajstromszámú szabadalom • Újítás gőzturbinákon

Ú. Megjelent 190Ö. évi május hó 2Ö-áu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 41933. szám. V/a/1. OSZTÁLY. Újítás gőzturbinákon. BROWN BOVERI & CIE. AKTIENGESELLSCHAFT CÉG MANNHEIMBEN. A bejelentés napja 1907 augusztus hó 14-ike. A sugárirányban korlátolt játékkal bíró gőzturbináknál a szabad lapátvégek és az átellenes falak közötti hézagokat lehetőleg keskenyre kell vennünk, hogy a gőz gazdaságosan kihasználható legyen. Azonban a hézag ezen csökkentésének is határt kell szabni, mivel a lapátvégek és a köpenyfal közötti csekély távolság igen könnyen olyan kicsiny lesz, hogy a lapátok súrolásának veszélye állhat be. Jelen találmány a turbinának oly módon való szerkesztésére vonatkozik, hogy az említett veszély teljesen el legyen kerülve és ennek folytán a rés igen kicsinyre legyen vehető. Ezt úgy érjük el, hogy a dob falvastagságát a kifuvatási oldaltól a gozbebocsátó oldal felé lépcsőzetesen vagy folytonos módon mindinkább vastagabbra készítjük úgy, hogy a legnagyobb tömeg a belépési oldalon lesz, ahol a hőmérsék a legmagasabb. Ennek következtében a kiterjeszkedés meghatározott időrendben megy végbe és pedig azon ismert törvény szerint, hogy valamely test annál lassabban terjeszkedik ki, minél nagyobb a tömege. Jelen esetben a tömeget olyan nagyra vesszük, hogy a mozgó rész kiterjeszkedése minden körülmények között általában hosszabb időt, de legalább is megközelítőleg annyi időt vegyen igénybe, mint a helytálló rész kiterjeszkedése. A találmány szerinti újítást a mellékelt rajz tünteti föl, melyen az 1. ábra az eddigi szokásban volt kivitelt, a 2. ábra pedig olyan kivitelt mutat, melynél a forgó dob falvastagsága lépcsőzetesen növekedik, míg a 3. ábrán folytonos módon vastagodó dobfallal bíró kivitel és a lapátok egy része látható. Az 1. ábra szerint a (b) köpenyben forgó (c) dobfölület a szilárdsági számítások alapján méretezett, szokásos kivitellel bir. A találmány szerint a dobfal vastagságát egy bizonyos helytől kezdve, ahol a nyomás és hőmérsék már olyan alacsony, hogy elhanyagolható, a gőzbebocsátó oldal felé fokozatosan vastagabbra vesszük. A rajzokon föl van tételezve, hogy a gőz jobbról balra halad és hogy azon fölület, melynek hőmérsékére már nem kell figyelemmel lennünk, a (g) helytől jobbra fekszik. A 2. és 3. ábrán a (B—C) pontozott vonal a szilárdsági számítások alapján kiadódó ko-