41913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának az asztalosság és hasonló iparok számára való előkészítésére

Megjelent 1908. évi május lió 20-át». MAGY. ^JW KIR. SZABADALMI mSm HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41913. szám. VIII/C. OSZTÁLY. Eljárás fának az asztalosság és hasonló iparok számára való előkészítésére. DEUTSCHE YVERKSTÁTTEN FÜR HANDWERKSKUNST DRESDEN G. M. B. H. CÉG DREZDÁBAN. A bejelentés napja 1907 november hó 11-ike. Míg a japánok a bútorokká földolgozandó fák kikészítésében előttünk ismeretlen eljásokkal csodákat mívelnek, nálunk ez a technika csaknem teljesen fejletlen. A készen megmunkált fák pácolása és fényezése műszaki és esztétikai szempontból ép oly kevéssé kielégítő, mint a fáknak újabban gyakran alkalmazott átitatása festékekkel. Az első földolgozási mód az esztétikai szempontoktól eltekintve csak a fölületre hat és az egyes helyeken való kopás a bútordarab külsejét elcsúfítja. Az átitatáshoz használt festékek legritkább esetben fényállók és a szerkezetében, mint ismeretes egyenletlen fát ritkán festik teljesen át. Az átitatásra ugyan már alkáliákat és sókat is használtak, bár ezt rendesen tisztán gyakorlati szempontból tették, de az így kezelt fa színezése és egyéb tulajdonságai a japáni mintaképet távolról sem érik el. A föltaláló abból indult ki, hogy ép úgy, minthogy egyes külön célokra szolgáló kivételektől eltekintve nyers állati bőrt nem használunk, hanem azt cserzés által kikészítjük, a fát sem szabad nyersen használni, hanem úgyszólván ezt is «cserezni» kell. Ezen szempontból kiindulva föltaláló a japáni mintaképet élérni igyekezvén, egy eljárást keresett, mely nemcsak, hogy a nyers fának leggyakrabban ki nem elégítő szinét kellemes szinné változtatja át, hanem a szinezés tartósságát és egyenletességét is biztosítja és a nyers fa tulajdonságait különben is megjavítja. Ebben a tekintetben az alábbiakban leírt eljárással tényleg elérjük, hogy a fa a természettől fogva benne tartalmazott szerves anyagok kilúgozása vagy átalakítása által keményebbé és külső behatásokkal szemben ellenállóbbá válik. Itt mutatkozik főleg a cserzett és nyers bőrrel való hasonlatosság és a cserzés folyamatával való analógia, bár jelen esetben cserzésről szűkebb értelemben nem lehet szó. Az eljárás annyiban, hogy a fát nedves föld behatásának tesszük ki, az ismeretes természetes hatásokra van alapítva, melyek fatörzseknek lápokban évszázadokon, vagy tán évezredekeu át való fekvésénél föllépnek és bizonyára a természetben mindenütt előforduló vason kívül a humussavaknak és elsősorban a talajgázoknak tulajdoníthatók. A természet által követett eljárás egyszerű utánzása azonban természetesen hosszú tartama folytán ki van zárva. A jelen eljárás értelmében a fát oly