41904. lajstromszámú szabadalom • Kisfogyasztású gázizzólángzó
het, d© mégis célszerű azt légbevezető nyílásokkal' ellátni. Az eddigiekből kitűnik, hogy a lángzón égő láng a (d) izzókororigót éri és ezt izzásba hozza, minek következtében kis gázfogyasztás mellett kielégítő fényerővel égő éjjeli lámpát kapunk. Az 5—7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a (d) izzpkorongot egy keret tartja, amelyet két lapos (e el) gyűrű alkot; eziek közül az egyik a (d) korong ágyazására szolgáló üreggel van ellátva. A két gyűrű közül az egyik, pl. az (el) gyűrű az (e2) csap körül elforgatható úgy, hogy a (d) izzókorongot igen egyszerűen lehet a gyűrű ágyazó üregébe betenni és ebből ismét eltávolítani, illetőleg az (el) gyűrű visszaforgatása után az (e) gyűrűben a kellő helyzetben rögzíteni (7. ábra). A (d) korongnak a láng előtt való beállítására az (f) tartó szolgál, amelyben az (e el) keret (g) toldata súrlódás által van rögzítve; az (f) tartó a, (h) csőre van fölhúzva, mely a reflektoron fölerősített (hl) vezietékben ugyancsak súrlódás által van rögzítve. A gázhozzávezetés az (a) főcsőből elágazó (b) csövön át történik, amelynek végén az igen finom furattal ellátott (cl) süveg van alkalmazva, ami által vékony és erős gázsugarat, nyerünk, minek következtében igen meleg és sok oxygént tartalmazó láng létesül. A (b) csőbe egy zárócsap és a csapadékvíz fölvételére szolgáló kis (b) tartány van bekapcsolva, melyből a vizet egy csőcsonkon át lehet leereszteni. A leírt foganatosítási alak főleg fali és födémlámpa gyanánt alkalmazható, mely utóbbi esetben a lángzó alulról fújja a gázt a (d) korongra 'öSi 6ziti a készülék csúcsától kissé távolabb helyezzük el. A 8—10. ábrákban az 1—4. ábrákban föltiintetett lángzó közönséges izzó harisnyával ellátott lángzóval kapcsolatban van ábrázolva. A gázt a (v) csappal elzárható (a) csövön át vezetjük be, mely csőhöz az (s) csővel ellátott (r) Bunsen-lángzó csatlakozik; a Bunsen-lángzó fölött az (u) tartóra akasztott (t) harisnya függ. Az (u) tartó fölfelé meg van hosszabbítva és a megrajzolt módon egyszersmind a (c) lángzóval szemben fekvő (d) izzókorong és (e) keret szerelésére is szolgál. A (d) izzókorongot a (c) lángZjóhoz viszonyítva, (1) csavarházak segélyével állítjuk be, melyek az (u) tartp szerelésére szolgáló (W) gyűrű (k) csavarorsóira vannak fölhúzva. A jelzett csavarorsókat körülvevő (m) rugók a (w) gyűrűt állandpan fölfelé nyomják. Ha az (1) csavart az egyik vagy másik irányban forgatjuk, a (w) gyűrűt megemelik vagy lesülyesztikí, miközben a (w) gyűrű a másik két (11) csavar körül, mint támasztó pontok körül elforoghat. A (d) lap oldalbeállítása az (11) csavarok bármelyikének meghúzása által történik. A (c) takarékégőt tápláló (d) cső ez esetben az ernyőn kívül van elhelyezve és az (x) nyíláson át van az ernyőbe bevezetve. A (b) cső alsó részén két (bl bl) ágra oszlik, amelyek az (a) csőbe forgathatóan vannak ágyazva. A (b) cső ama pontján, hol az a két (bl) ágra oszlik, egy, a (z) karral az (y) csap útján kapcsolt (yl) hajtórúd van ágyazva. A (z) kar a (zl) fogantyúval forgatható. A (z) kar alsó végére a (z2) lemezrúgó támaszkodik, amely a (b) csövet a megrajzolt helyzetben tartja, de a (zl) fogantyú megfelelő forgatásával a (c) égőnek az (n) ernyőből való kiforgatását lehetővé teszi. Az elrendezés olyan, hogy a (v) csap megnyitásával a gáz az (s) és (e) lángzóba egyszerre jut be úgy, hogy a (t) izzóharisnya és a (d) izzókorong egyidejűleg világít. Ha azonban a (v) csapot úgy forgatjuk el, hogy a főlángzóba gáz nem juthat be, a főláng1 ugyan nem fog égni, de a (d) vezeték nyitva marad úgy, hogy a (d) izzókorong tovább elegendő világosságot áraszt. Emellett az (s) lángzó lángja bármikor ismét meggyújtható. Ezt a legutóbb leírt foganatosítás! alakot sok esetben, főleg pedig akkor alkalmazhatjuk, mikor a teljes világításra nincs állaindóan szükség, mint pl. lépcsőházakban, előcsarnokokban, betegszobákban stb. Egy ily éjjeli lámpa rendkívül gazdaságosan ég. A világítási költségek m'-ként
