41886. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet az axiális nyomás kiegyenlítésére turbinaszerű gépeknél

Megjelent 1908. évi május hó 14-én. ___ MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL, SZABADALMI LEIRAS 41886. szám V/d/l. OSZTÁLY. Szerkezet az axiális nyomás kiegyenlítésére turbinaszerű gépeknél. EYERMANN WILHELM HE1NRICH MÉRNÖK DEUTSCH­WILMERSDORFBAN. A bejelentés napja 1907 juHus hó 21-ike. Nyomás alatt álló közeggel (vízzel, gőz­zel, gázzal) hajtott vagy ily közeg szállí­tására szolgáló forgó testek gyakran a rajtuk átáramló közegtől eredő és annak nyomásával változó tengelyirányú elmozdu­lásnak vannak alávetve. Az ezen axiális nyomás fölvételére rendesen használt fé­sűs csapágy előnyösen helyettesíthető a jelen találmány tárgyát képező és a követ­kezőkben leírt szerkezettel. A találmány szerint egy vagy több, a forgó testtel szilárdan összekötött fölület oly tereknek falait képezi, melyekben ön­működően bizonyos megfelelő nyomás tar­tatik fönn azáltal, hogy a terek keskeny, a tengely axiális elmozgásával változó nagyságú réseken dit Qj közeg pályájának két különböző, eltérő nyomással bíró pont* jávai vannak összekötve. A mellékelt rajz ezen szerkezettel ellá­tott oentrifugálszivattyúnak egy foganato­sítás.! alakját szemlélteti. A forgó kerék (B) lapátjai a szekrény­nek (A) terébe kívülről jövő folyadékot a (C) térbe szállítják, ahonnan az elvezette­tik. Az (A) térben eszerint szívási és a (C) térben nyomási feszültség uralkodik. Ha a folyadék a (C) térből akadálytala­nul mehetne át a kerék hátsó részéhez, és onnan el nem folyhatna, akkor a kerékre ós a tengelyre^ jobbra irányított nyomás hatna. Ennek megakadályozására a kerék (D) részében labyrinttömítést rendezünk el, mely csak csekély mennyiségű folyadékot bocsát 3Aj 8rZl (E) térbe, ahonnan cliZi ke­réknek és szekrényének gyűrűszerű kiszö­gelései által képezett keskeny (F) résen a (G) vájatba és innen a (H) furaton át az (A) térbe juthat. Ha a balirányú nyomás válik nagyobbá, akkor a tengely előbb balfelé mozog el; ezáltal az (F) rés szűkebb lesz és így ke­vesebb folyadék távozhat el az (E) térből, mint amennyi az (F) tömítésen át hozzá­folyik. Ennek következtében az (E) tér­ben a nyomás addig emelkedik, míg az a, föllépett balirányú elcsúszással egyensúlyba nem jut. A folyadék nyomásának válto­zásával a szívó és nyomó térrel összekö­tött (E) térben is változik a nyomás és alkalmazkodik ily módon az üaemviszonyok­hoz. A leírt egyes szelep helyett a hatásfo­kozása céljából többi egyidejűleg és egy irányban mozgatott szelepet is alkalmaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom