41885. lajstromszámú szabadalom • Önműködő biztosíték csavaranyák számára
hajlott csúcsoknak CL ZI St célja, hogy a csa- ! varanya szabadon átmehessen balról jobbra az ujjak csúcsai fölött, anélkül, hogy a csavaranya alsó fölülete a (7) ujjak éleibe ütköznék. Ezáltal lehetővé van téve a csavaranyának az alátéttárcsára való lecsavarolása anélkül, hogy az utóbbi a csapszög körül vele forogna. Avégből, hogy még jobban megakadályozzuk, hogy az alátéttárcsa a csavaranyával forogjon, a (7) ujjaknak alsó (10) élével szomszédos (15) csúcsok kissé lefelé vannak hajlítva úgy, hogy a csúcsok beszoríttatnak azon anyagba, melyen az alátéttárcsa fekszik, mihelyt az alátéttárcsára nyomás gyakoroltatik, miáltal az alátétr tárcsa forgása meg van akadályozva. Az alátéttárcsa külső kerületén, célszerűen a (7) ujjak között* egy második sorozat (12) ujj van elrendezve, mely az alá- 1 téttárcsából az 1. és 2. ábrában látható módon van kivágva. j Ezen ujjaknak középső (14) részei, amint j az az 5. és 6. ábrákból látható, egy kettősen ívelt görbe közepét képezik, míg a (13) csúcsok fölfelé vannak hajlítva. Ezen külső ujjak akképen vannak elrendezve, hogy amikor egy csavaranyát az alátéttárcsa fölött jobbról balra elforgatunk, az ujjak csúcsai a csavaranyától elfordítva, BiZBiZ <1 forgási irányban fekszenek. Továbbá az alátéttárcsa (17) részei, melyek a (7) ujjak kiiindulási helyével első sorban szomszédosak, lefelé vannak hajlítva és azonfölül akképen vannak rézsútosan görbítve, hogy a (12) ujjak tövével szomszédos (19) sarkok mélyebben fekszenek, mint a (18) sarkok, melyek a (12) ujjak csúcsához fekszenek közel. A lefelé hajlított (19) sarkoknak célja* hogy az anyagot, amelyen .fekszenek, megfogják, oly célból, hogy az alátéttájpcsának varanyával való forgását mindaddig megakadályozza, míg az alátéttárcsa elegendő laposra nyomatott, hogy a belső (13) csúcsoknak; az anyagba való kapaszkodása bizr tosíttassék. Amint már említettük, az olyan ujjak, melyek egy lapos fölülettől vannak fölfelé hajlítva, az éles görbe folytán, mely az ujjak tövében keletkezik, gyöngítve vannak. Az alátéttárcsa áthajtása, azaz azoknak hajlítása folytán minden ujj tövében el van hárítva, az éles görbület és egy hosszú, kétszer hajlított görbét kapunk, mely az ujjaknak a csavaranya által való leszorítását lehetővé tes4, anélkül, hogy a fémnek rugalmassága ezáltal károsan befolyásoltatnék. Továbbá azáltal, hogy a (19) sarkok lefelé vannak hajlítva és mélyebben fekszenek, mint a (18) sarkok, a (12) ujjak olyan hosszabb, kettősen hajlított görbe alakot kapnak, mélynek az a törekvése, hogy a (13) csúcsokat az alátéttárcsa fölső fölszine fölött tartsa. A csavarbiztosítékot a következőmódon alkalmazzuk: Az alátéttárcsát a csavarmenettel ellátott (21) csapszög végére toljuk, míg azon anyagra, melyen a csapszög keresztül hatol, ráfekszik. A (20) csavaranyát ekkor lefelé csavaroljuk, mikor a (7) ujjakon szabadon csúszik, mihelyt azokkal érintkezésbe jut. A lefelé irányított (19) ujjak megfogják az anyagot, amelyen az alátéttárcsa ül és megakadályozzák annak a csavarral 'együtt való forgását. A (7) ujjak fokozatosan beszoríttatnak az alátéttárcsa síkjába, míg a (8) csúcsok a (22) külső kerülettől a csavarmeneten át a (23) belső kerülethez szoríttatnak, mimellett egy kis V-alakú bevágást létesítenek és ezáltal* az alátéttárcsa minden forgását megakadályozzák. Míg a hajlított alátéttárcsa a nyomás által lapossá tétetik, azalatt a (15) csúcsok is belekapaszkodnak az alattuk lévő anyagba és szjintén megakadályoznak minden forgást. Miután a csavaranya a (12) ujjak fölött is mozog, ennek folytán annak (13) csúcsai emellett lefelé szoríttatnak, azonban normális helyzetükbe azonnal visszaugranak, ha a csavaranya az ujjakat elereszti. Ha a csavar elegendően meg van húzva, akkor annak egyik élét a fölfelé hajlított (13) részre engedjük fölfeküdni (2. ábra), miáltal a csavaranya biztos módon meg van akadályozva, a vi&zszaforgásban>
