41875. lajstromszámú szabadalom • Tölténybevezető szerkezet lőfegyverek, különösen tárfegyverek és gépfegyverek számára

alatt áll, melynek (H7) tengelyén az alsó (H5) ütköző van elrendezve, melynek (H8) peczke (H6) rugónak két szára közé nyúlik. Ha ezen elrendezésnél az adogatót pld. a (H3) fogantyúval lefelé nyomjuk, akkor a kettős szárú (H6) rúgó a társzekrény feneke fölé összelapul ós a (H5) ütközőnek (H8) peczke ennek következtében szintén lefelé szoríttatik. A (H) adogató szabadon bocsátásánál az ütközőt a (H6) rugónak alsó szára, magát a (H) adogatót pedig a (H6) rugónak fölső szára emeli meg. A fölső (H4) ütköző, mely a (H9) csapon van forgathatóan ágyazva, a (H10) karral bír, melynek végén a (Hl 1) rúd van csuklósan megerősítve. Utóbbi az ívelt (Hl2) hasítékkal bír, amellyel egy, a (H) adogatóval összekötött (H14) karnak (H13) csapja kapcsolódik. A (Hll) rúd és a (H12) hasíték akként vannak egymáshoz képest elrendezve, hogy a (H13) csap az adogatónak csak legmélyebb helyzeténél gyakorol húzást a (H10) karra és ezzel együtt a fölső (H4) ütközőre, a mikor is ez utóbbi az (F) tár útjából kimozgatott helyzetben tartatik. A (HIO) kart rendesen egy (H15) rúgó szorítja fölfelé úgy, hogy a (H4) ütköző mindig hatásos helyzetébe igyekszik jutni. A (H5) ütköző végén még a (H16) csap rendezhető el, hogy a tár alsó végének előremozgása megakadályoztassák, midőn a töltények a fegyver gyújtókamrájába tolatnak. A 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál oly szerkezet van alkalmazva, mely a töltényeknek vízszintes helyzetben való tartását biztosítja a töltésnek akadálytalan lefolyása eéljából. A (H) adogatón, melyet a (H2) rúgó szorít fölfelé, a (H17) lemez van forgathatóan elrendezve, melynek vége le van hajlítva, hogy a töltény fölötte elmehessen. Ezen lemez alatt a (Hl8) rúgó van elrendezve, mely a lemezt a (H) adogatónak fölfelé való mozgásánál vízszintesen tartja, miként az a 7. ábrán pontvonalkázottan föl van tüntetve. A (Hl2) lemez továbbá a (H19) oldalkarimával bír, mely itt ütköző gyanánt működik, hogy a következő (F) tölténytárt a kellő pillanatig visszatartsa. A 8. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az alsó (H20) és a fölső (H25) ütköző van elrendezve. Az alsó (H20) ütköző a (H22) csap körül forgatható emeltyűn van elrendezve, melynek hasítékkal ellátott végével a (H24) rúdnak (H23) csapja kapcsolódik; a (H24) rúdnak fölül derékszög alatt meghajlított végén a fölső (H25) ütköző van kiképezve, mely a (H27) rugónak hatása alatt áll. A (H21) emeltyű a (ff 26) toldattal a (H) adogatónak pályájába nyúlik, úgy, hogy midőn a (H) adogatót lefelé nyomjuk, a (H20) ós (H25) ütközők könnyen megérthető módon az illető (F) tárnak útjából kimozgattatnak. A 9. és 10. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál csak egy mozgó ütköző van elrendezve, míg a társzekrény fölső részében a helytálló (H28) ütköző van alkalmazva, melyhez a tárak a (H29) rúgó segélyével szoríttatnak, mely utóbbi a lefel hajlított (H30) horogban végződik. Az alsó, vagyis mozgó (H5) ütköző ugyanoly módon van szerkesztve, mint az 5. és 6. ábrák nyomán leírt, hasonló jelzésű ütköző. Ha ezen elrendezésnél a (H) adogatót lefelé lendítjük, akkor a (H5) ütköző a (H29) rúgónak (H30) horogjába ütődik és a (H29) rúgót lefelé nyomja, minek következtében a tölténytárak kissé lefelé sülyednek és így a fölső helytálló (H28) ütköző mellett elhaladhatnak. A találmány tárgyának a 11—15. ábrákban egy gépfegyvernél föltüntetett foganatosítási alakjánál (A) a csövet, (B) a gyújtókamrát és (C) a zárolót jelenti. Ezen foganatosítási alaknál két (Ml) és (M2) társzekrény van alkalmazva, melyekbe a tölténytárakat helyezzük. A (Hl) csap körül (12. ábra) vízszintes síkban forgatható (H) adogató a (H2) rúgó hatása alatt áll. Ha ezen elrendezésnél egy tárnak valamennyi tölténye ki van már lőve, akkor a (H) adogatónak, hogy egy következő tár juthasson a töltőkamrába, kezdeti állásba kell visszamozognia. Ezen célból az (N) kar van forgathatóan ágyazva az (NI) tengelyen, mely utóbbi a (Hl) csapon átjár úgy, hogy az (N) kar a (H) adogatótól függetlenül mozog-