41868. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék keleti, perzsa és más szőnyegeknek mechanikus úton történő előállítására

aZ ezzel együtt működő kilincsek létesítik jól ismert módon. VII. A rendszer többszörözése. A (131, 132, 133, 134) állványok között levő rész a szövőszéktől független berendezéseket alkotja és a vezértengelyre föiékelt excentereket ós az ezeket a különböző részeket mozgató (158—156,159—157, 141—141', 160—151, 161—153, 162—154, 163-155 stb.) tengelyekkel összekötő emelőket is magában foglalja. Eme tengelyek száma az egymástól függetlenül mozgatandó részek számával egyenlő. Következik ebből, hogy a szövőszék szélessége irányában a különböző berendezéseket többszörösen alkalmazhatjuk és ennek csupán az egyes berendezések térigénye szab határt. Eme most leírt berendezés segélyével tetszőleges csomózásokat létesíthetünk, a továbbiakban első sorban a keleti csomózást fogjuk ismertetni, mert az ily szőnyegek a legkeresettebbek és mert a keleti csomók ismertetése után a többi csomók képezése magától érthetővé válik, amennyiben erre a célra ugyanazt a tagokat működtető excentert kell más módon kiképezni. Hogy az egyik csomóról a másikra térhessünk át, a szövőszéket vagy ennek bordáját módosítani nem kell, mert a legelőnyösebben vegyes mozgású csomozószerszám különböző részeinek excenterei lévén, ezek az összes szükséges mozgásokat elvégezhetik. A csatolt rajz 47. ábráján a borda elölnézete és metszete látható, a láncok zárt szád esetére vannak ábrázolva, mig a 48—55 ábrán a (38) bevető, (118) borda, (44—47) láncfonaltávolító és feszítő, ennek (43) lengés tengelye, a (175) csiptető, az elosztópenge és (177) vezetéke, a csomózó szerszám (66) fogója és (139) fölfüggesztő emelője látható. Az ollókat nem ábrázoltuk, mert működésük a találmány szempontjából nem lényeges. A 48. ábrán a két láncfonal emelkedőben van, a láncfonaltávolító- és feszítő csúcsa a két láncfonalat távolítja egymástól, ugyanekkor az elosztó pengéje az elosztó (5) középpontja felé mozog, a csiptető a bolyhképzőfonalat megfogja és azt előre húzza; a csomózó szerszám előre mozog. A mellékrajzon a bolyhképzőfonál és a két láncfonal viszonylagos helyzete látható, a bolyhképző fonalat egyenes vonal, a két láncfonalat két pont jelzi. Az ábra alsó felén föltüntetett két vonal a két láncfonalat jelzi, fölülnézetben a fonaltávolító csúcsa által szétválasztott helyzetben. Ezután a csomózószerszám fogói belépnek a két láncfonál közé, melyeket a láncozatzsinór megemelt és melyeket a láncfonalfeszítő és távolító egymástól távol tart. Ez a fázis látható a 49. ábrán, a láncfonalak eme fázis alatt tovább emelkednek, a láncfonaltávolító és feszítő egy negyed fordulattal elfordul, a csomózó szerszám fogói pedig a láncfonalak közé belépnek. Az 50. ábrán a láncfonalak még mindig távolítva vannak egymástól, de a fogók egy félfordulatot végeztek, vagyis megsodorták a láncfonalakat, melyek most a fogók vége közelében alkalmazott bevágásokban foglalnak helyet. Az 51. ábrán a csíptetők tovább megemelkednek, a bolyhfonalat a fogók átveszik és a láncfonalak közvetlen közelében, ezek fölött helyezik el, a láncfonal távolító és feszítő pedig lefelé mozog. Ekkor megy végbe a bolyhfonál elvágása. Mikor ez megtörtént, az elosztópenge nyugalmi helyzetébe tér vissza, a csíptetők nyitva vannak és a csomózószerszám fogóinak adják azt át, a láncfonalfeszítő és távolító e közben lefelé mozog és egy negyed fordulatot végez, hogy aztán fölemelkedése közben a láncfonalak közül kijuthasson (52. ábra). Most már a csomózószerszámok egy félfordulatot végezve eredeti állásukba térnek vissza, miközben a láncfonalfeszítő és távolító fölemelkedik, úgy, hogy a láncfonalak a bordafogak által megszabott távolságba jutnak, de feszültségük föntartása céljából megemelve maradnak (53. ábra). A csomóképező berendezés most már