41868. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék keleti, perzsa és más szőnyegeknek mechanikus úton történő előállítására

- 5 -képző fonalat megragadják (24., 51. és 52. ábrák). 4. elvégzik az ellenkező irányban az előbb elvégzett félfordulatokat, ezáltal csomózzák a bolyhképző fonalat (25. és 53. ábrák), magukkal húzva meghúzzák azt (54. ábra) és a szövet vetülékéhez víve a csomót teljesen elkészítik (55. ábra). Eme mozgásuk közben a csíptetők végei kettős lengésük következtében követték a láncfonal minden emelkedő és sülyedő mozgását. Mikor a csomó a szövet vetülékét éri, a csomó meghúzása is végbe megy. A (61, 62) csapágyak és a (77, 78) tengely (19. és 20. ábrák) a (94, 95) rudak útján vannak egymással összekötve. A (61, 62) csapágyak és a (77, 78) tengely végei a (96', 97) hornyokban csúsznak és löketük végén a (98, 99) rúgó által vannak rögzítve, mely a (99) végén a (96, 96) résszel van összekötve, (98) végén pedig szabályozhatóan van a keret fix részén megerősítve. Mikor a csomó meg van húzva, a két végén megfogott bolyhképző fonál a csiptetőket visszatartja, míg a keret mozgását folytatja; ennek következtében a (98, 99) rúgó feszültségét legyőzi és a csövek az (53, 54) csapágyakban eltolódnak, magukkal víve a (96, 96) részt, a (94, 95) rudakat, a (77, 78) tengelyt és a (81, 82, 85) szögemelőt valamint a (85)-nél levő szabályozó csavart, melynek vége egy lejtős fölületre fekszik. Az ily módon fölemelt csavar az egyenes vonaltól való kismérvű eltérést (lásd a 21 ábrát), mely a csiptető záródását biztosította, megszünteti, minek következtében a (86) rúgó feszültsége a (79) forgattyúk elfordulását és a (75, 76) hajtórudak segélyével hirtelenül és önműködően a csíptetők kinyitását idézi elő. Ugyanekkor a csíptetők szabványos helyzetükbe térnek vissza, melyet a (98, 99) rúgó működésbe jövetele előtt foglaltak el. A csíptetők nyitását tehát mindig ugyanakorra húzó erő végzi, mely a csomó meghúzására szükséges erővel egyenlő; a nyitás maga igen nagy sebességgel történik, úgy, hogy a bolyhképzőfonal fölfoszláőa ki van zárva. A két csiptető nyitására más mechanikus és kényszermozgású berendezés is használható, de a leírt önműködő berendezés a legelőnyösebb szabályos működése és annak következtében, hogy a szövet vetülékének az egyenes vonaltól való eltérésétől függetlenül működik, mely eltérés szőnyegeknél aránylag igen nagy lehet. Ezért a föntebb leírt önműködő berendezés igen előnyösen alkalmazható. 2. Egyenes mozgású csíptetővel dolgozó csomózó szerszám. Eme szerszám ugyancsak a föntebb leírt keretbe van szerelve, mozgása, nyitása és záródása pedig ugyanoly módon, önműködően megy végbe, mint az előbb leírt foganatosítási alaknál, végei és a fonal átvezetésére szolgáló bevágása p'edig teljesen az előbb leírt módon vannak alakítva, tehát a szerszám működési módja egyezik az előbb leírtéval. Az egyedüli eltérés, amint az a 26. ábrán látható, az, hogy csúszó csövek helyett (99—102 és 104—100) lemezeket alkalmazunk, melyek a (105—106) vezetékekben egymáson csúsznak és melyek végei a (100—102) csíptetőt képezik. A (99—102) lemezek a (99) tengely körül lengenek, hogy e csiptetők végeinek közeledését és távolodását megengedjék, ezt a mozgást a (111—112) rúd idézi elő, mely a kétkarú (112—116—115) emelő hatása alatt áll és mely a (111—109) hajtórudakat mozgatja. A (115) csapra egy excenter hat. A csiptető nyitását és zárását a föntebb leírt és a (104) csappal kapcsolt szerkezet végzi. A csomóképződés a forgó szerszámnál leírt módon történik: 1. a csiptetők egymáshoz közelítve a két láncfonal közé hatolnak be, 2. a láncfonaiak alatt távolodnak egymástól, fölemelkednek és ezenközben a láncfonalakat bevágásukba való belépésre kényszerítik, 3. megfogják a bolyhképző fonalat és 4. visszafelé mozognak és a meghúzott csomót a vetülékig magukkal viszik. 3. Kombinált mozgású csiptetőkkel dolgozó csomózó szerszám. A föntebb leírt két ezer-