41868. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék keleti, perzsa és más szőnyegeknek mechanikus úton történő előállítására

hogy a láncot a csomó feszítése és meghúzása közben fogva tartsa. Ez a berendezés, mely a 14. ábrán elől-és oldalnézetben látható, (43) tengelyre van szerelve, melyet egy excenter és emelő indít lengő forgásnak. A berendezés szerelésére szolgáló szorító egyidejűleg a (44) tengely csapágyát is képezi. A (45) forgattyú a (46) csappal kapcsolt és egy excenter és emelő hatása alatt álló hajtórúdról oly mozgást nyer. hogy egy-egy negyedfordulatot végez. Az elölnézetben alsó végén és középvonalában egy derékszög alakú bemetszése látható, melynek csúcsában a két (50) fonál fekszik. Eme helyzetben vannak a fonalak, mikor azok megfeszítendők, míg az oldalnézeten eme része gyengén le van tompítva és a két fonál metszetben a csúcs két oldalán van ábrázolva. Ez a helyzet a fonalak távolítását idézi elő. A (15) ábrán a távolító és feszítő berendezés a mély állásában látható, (47) csúcsa a fonalakat elválasztó bordafoghoz közeledik, a láncfonalak föl vannak emelve és a (47) csúcs két oldalán fogfalnak helyet. Ezután a (43) tengely a távolítót kissé megemeli, a forgatytyúja egy negyed fordulattal elforgatja és az egész a 16. ábrán látható helyzetbe jut. A távolító alakja következtében a két fonál nemcsak távolodik egymástól, hanem a (48, 49) válldarabok (14. ábra) hatása alatt meg ís feszül és rögzítve is van; ez az a helyzet, melynél a csomozó csíptetők a láncfonalak közé hatolhatnak és ezeket a bolyhképző fonállal, melyet ekkor az elosztó és csíptetője eme csiptetőkhöz vezetett, körültekercselhessék. Ugyanekkor a csomózó szerszám megfogja, a (176) olló elvágja, a (175) csiptető elereszti, körülcsavarja és meghúzza. Egyidejűleg a feszítő is lesülyedt, elvégezte negyed fordulatát és újból fölemelkedik, hogy a két láncfonalat eleressze és a mint negyedfordulatát elvégezte, lesülyed, hogy a 17. ábrán pontozva ábrázolt, majdnem függélyes helyzetét foglalja el. Amint a láncfonalak a természetes feszültségük által megszabott távolságba jutnak, a feszítő derékszög alakú (50) bevágásában foglalnak helyet és meg vannak feszítve (17. ábra); a feszültség annál nagyobb, mert a szemes zsinórok megemelkedése azonnal megkezdődik, mi a csomó eltolását, a kellő helyzetbe állítását és meghúzását a legkedvezőbb viszonyok között engedi végezni. Mikor a csomó elkészült, a feszítő kissé felemelkedik, egy negyed fordulatot végez, a horog és a vele kapcsolt zsinór leesik, az egész rendszer oldalirányban eltolódik, és a feszítő a 15. ábrán látható kezdeti állását foglalja el, azonban csúcsa a borda következő két foga között áll. Bizonyos bordafogtávolságnál a feszítőt tartó csiptetőn egy kis bevágást lehet alkalmazni (lásd a 14. ábrán a metszetet), melybe a bordafog belép, hogy így a (47) csúcs biztosan beletaláljon a két láncfonal közzé. A föntebb leírt célt más mechanikus berendezésekkel is el lehet érni és a berendezést két külön berendezésre, a feszítő berendezésre és a távolító berendezésre is szét lehet osztani; ez a munkafolyamat lényegét mind nem érinti, mely munkafolyamat abban áll, hogy : 1. a két láncfonalat elég messze, esetleg a kár a bordafogak pályája fölé is széthúzzuk, úgy hogy a csiptető ezek közé beléphessen és 2. a két fonalat megfeszítjük, hogy azokon a csomó tökéletesen eltolódjék és elkészíthető legyen. IV. A csomózó szerszám. Lényegében két csiptetőből áll, melyek a bolyhképző fonalat megfogják és csak azután eresztik el, mikor a csomó elkészült, tekintet nélkül arra, hogy ez miként történik. De minthogy a csomóképződés módja attól függ, hogy a bolyhképző fonalat fogó csíptetők végei minő mozgást végeznek, ezek a mozgások pedig forgó, vagy egyenes vonalú mozgások lehetnek, a csomózó szerszámok szerkezete különböző lehet. Bár ez a különbség csakis szerkezeti és a találmány lényegét nem érinti, mégsem hagyható figyelmen ldvűl és a következőkben három foganatosítási alakot fogunk ismertetni : 1. forgócsiptetőkkel,