41864. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtés vasúti kocsik számára
következő pillanatban azonban a (v3) szelep ismét nyilik, mire a feszültség azonnal csökken és csaknem egyidejűleg a (v2) szelep is nyilik. A gőz ismét beáramlik és a leírt játék megismétlődik. A két (v2 v3) szelep ezen folytonos nyitása és zárása folytán a gőznek a mellékvezetékbe való beáramlását oly módon késleltetjük, hogy e közben a gőzt a főgőzvezetékben az utolsó kocsihoz kerül. A föntvázolt folyamat az összes kocsiknál megismétlődik kivéve a hosszú vonat utolsó kocsiját. Ezen kocsinál a főgőzvezetékben a gőznyomás nem emelkedik oly gyorsan, hogy a (vl) szelep az (fl) közdarabra leszorítható lenne, sőt inkább a feszültségnövekedés teljesen fokozatos. A gőz a csak kissé leszorított (vl) szelepen át folytonosan beáramlik és a szelep mögött ellennyomást állít elő. Ennekfolytán a gőzfeszültség egy atmoszféra fölé emelkedhetik, anélkül, hogy a (vl) szelep az (fl) közdarabot elzárna. Egy atmoszféra feszültségű gőz pedig mindegyik kocsi fűtésére elegendő. A (v2) és (v3) szelepek emellett teljesen működésen kívül maradnak. A vonat első kocsijában eközben a mellékgőzvezeték máigőzzel telt meg és a kondenzált víz vezetéke a hozzákapcsolt, a mellékhelyiségeket fűtő csövekkel együtt szintén gőzzel, azonban , kisebb feszültségű gőzzel telt meg. Ezen kocsi mellékgőzvezetékében a feszültség börülbelül 11 /2 atm.-val kisebb, mint a főgőzvezetékben, minthogy a (v2) szelep rugójának nyomása ehhezképest van méretezve. Hogy a fűtés kezdeténél a levegő és a kondenzált víz teljesen kihajtassák, a kondenzált víz vezetékének nem szabad idő előtt gőzzel megtelnie. E célra a gőzbeáramlás a fojtódarabok által késleltetik. A gőz a mellékgőzvezetékből az összes «meleg»-re beállított (S) szabályozótolattyúkon át a fűtőhengerekbe és ezekből a kondenzált víz vezetékébe áramlik, mimellett levegőt és kondenzált vizet visz magával. Utóbbiak a fűtőhengerek legmélyebb helyén elrendezett, egy fojtódarabot tartalmazó lefolyatócsöveken át a kondenzált víz vezetékébe hajtatnak. A mellékgőzvezetékben levő levegő és kondenzált víz a mellékgőzvezeték végéhez kapcsolt, egy fojtódarabot tartalmazó (r) csövön át a kondenzált víz vezetékébe szoríttatik. Közvetlenül ezen fojtódarab mögött az (rl) és (r2) cső csatlakozik az (r) csőhöz, mely (rl r2) csövek a mellékhelyiségeket fűtő (Z1 Z2) testekkel vannak összekötve. E szerint tehát a mellékgőzvezetékből a mellékhelyiségek ezen fűtőtesteibe is friss gőz kerül, mely ezen fűtőtestekből a levegőt kihajtja és a (Z1 Z2) csöveken át a levegőt a kondenzált vízzel együtt a kondenzált víz vezetékébe nyomja. A kondenzált víz vezetékében a gőznyomás 1 /i atm.-val mindig kisebb, mint a mellékgőzvezetékben és a mellékhelyiségek fűtőcsöveíben a feszültség szintén valamivel nagyobb mint a kondenzált víz vezetékében úgy, hogy állandó a fűtőhatást lényegesen elősegítő gőzáramlást létesítünk. A kondenzált víz vezetékének végén elrendezett vízleválasztó (E) szelepe a levegőt, kondenzált vizet és kis feszültségű gőzt kibocsátja. Ha a gőzfeszültség a kondenzált víz vezetékében körülbelül 1 /4 atm.-ra emelkedik, akkor az (E) szelep záródik és a kondenzált víznek és a gőznek az (A) köpeny kamráin, valamint az (e) szelepbetétnek két-két ily kamra között levő hornyain és hasítékain kell áthaladnia, miért is a gőz ismételten kiterjeszkedik és fojtatik, miáltal oly erősen kondenzálás lép föl, hogy végül a kiválasztóból csak víz folyik ki. Minthogy a vízleválasztó elrendezése folytán nem kell elzárás eszközölni, mint a vonat végén eddigelé alkalmazott zárócsapoknál, melyeket a kondenzált víz, levegő és gőz kibocsátása céljából időnként ki kell nyitni, ennélfogva a gőz a kibocsátás felé folytonosan mozgásban tartatik és a zárócsap egyáltalán elmarad. A főgőzvezetékbe a mozdonyon a gőzbeeresztőszelep mellett még egy kibocsátócsap vagy tolattyú van bekapcsolva, hogy a főgőzvezeték a beeresztőszelep zárt helyzetében gyorsan kiüríthető legyen, ami a vonat szétkapcsolásánál szükséges. A mellékgőzvezeték nyomása által ezután a (vl) szelep azonnal fölemelkedik és záródik úgy,
