41829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kalciumkarbid előállítására

Megjelent 1908. évi május hó fr-én. ^ MAGY. gAg. KIR. SZABADALMI Igg HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41829. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás kalciumkarbid előállítására. HARTENSTEIN HERMÁN LAJOS GYÁROS DULUTHBAN. A bejelentés napja 1907 szeptember hó 17 ike. Jelen találmány javított eljárásra vonatkozik, melynek segélyével kalciumkarbidot mészből és széntartalmú anyagból (pl. szénből és más effélékből) állíthatunk elő. A találmány főcélja az, hogy a karbid előállításánál a szén összes előnyeit biztosítsuk és annak összes hátrányait kiküszöböljük, pl. az olvasztó kemencékben a redukció közben létrejövő túlságos füstképződést, amit apró, kemény szénrészecskéknek az olvasztandó anyagban való előfordulása miatt szükséges túlságos áramfogyasztás idéz elő. A találmány további célja az, hogy az apró mé3zrészecskéket a redukció folyamata alatt a széntartalmú anyagrészecskékkel az elektromos kemencében benső érintkezésbe hozzuk. A találmánybeli eljárás foganatosításánál meszet és széntartalmú anyagot az eddig szokásos keverési viszonyokban alkalmazunk, mimellett azonban az égetett meszet az égetés előtt szétdaraboljuk és porrá törjük. Az égetett meszet az égető kemencéből erősen hevített állapotban vezetjük kí és a széntartalmú anyaggal helyes arányban keverjük. Ezen széntartalmú anyag a jelen találmány szerint kemény szén (anthracit) és koksz, vagy faszén keverékéből áll. Előnyösen anthracithulladékokat használunk, melyek többé-kevésbbé finom állapotban vannak és pedig 80 vagy 90% ily szénhez 10—20% kokszot vagy faszenet adunk hozzá, melyet előbb szintén megőrölünk vagy fölaprítunk; anthracit és koksz alkalmazása által olcsóbb kokszfajták is fölhasználhatók, pl. hulladék-koksz, mely több hamut és tisztátalanságot tartalmaz, mint a darabos koksz és anthracit. Ezen két alkatrészt egymással és a porrá tört mésszel jól összekeverjük, mikor az utóbbi erősen hevített állapotban van, mire az egész masszát elektromos kemencében a villamos áram hatásának vetjük alá, míg az meg nem olvad. Az anthracit-szén széntartalma igen nagy, használata azonban bizonyos hátrányokkal jár, pl. túlságosan sok füstöt képez, ami az elektródák jó megfigyelhetőségét lehetetlenné teszi, midőn a munkás az olvasztási folyamat alatt a kemencét időnkint nyitja; az anthracitszén továbbá az elektromos áramnak nagyobb ellenállást nyújt és ennek folytán magasabb feszültséget is föltételez. Ezen hátrányokat azonban koksz vagy faszén hozzáadásával kellőképen kiküszöbölhetjük; ezek ugyanis nagyban hozzájárulnak a ke-