41828. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kalciumkarbid előállítására
- 3 -hogy a (44) köpenyen át levegőt szívjon és azt a (48) leágazó vezetéken át a (20) vezetékbe szorítsa. A (38) kürtő (49) csapószeleppel van ellátva, mely szükség esetén elzárható, ha az (1 és 2) kemencékből távozó elégési gázokat a (42) kamarán akarjuk átvezetni. A (39 41) vezetékek (50 51) csapószelepekkel vannak ellátva, melyek elzárhatók, ha az (1 és 2) kemencék egyikéből vagy mindkettőből távozó gázokat a (38) kürtőn át akarjuk elvezetni. Az előzőkből világos, hogy a (15) elégési kamarába oly friss levegőt vezethetünk be, mely az égető kemencékből távozó elégési gázok által nagy mértékben hevíttetett, anélkül, hogy az utóbbiak ezáltal tisztátalanokká válnának, vagy pedig elégethetőségük az (1 és 2) égető kemencékben képződő szénsavgáz által megszűnnék. Hogy a koksz vagy más széntartalmú anyag, mely a (30) garatba töltetik, a (24) garatból jövő magas hőfokú mésszel való keverődése közben az utóbbitól jelentékeny melegmennyiséget el ne vonjon és hogy a széntartalmú anyag a mésszel való keverés alkalmával ne legyen nedves, azt a keverés előtt előnyösen oly mértékben hevítjük, mely a rendelkezésre álló melegmennyiség gazdaságos elosztásának megfelel. A széntartalmú anyagnak ezen előhevitése szintén az (1 és 2) égető kemencékből jövő elégési gázok segélyével történik. Miként az 1. ábrából látható, a vízszintes (42) kamara vízszintes, megfelelő szerkezetű végnélküli (52) továbbító szalaggal van ellátva, mely (53) táskákkal van ellátva. Ezen továbbító szalag úgy van szerkesztve és elrendezve, hogy egyik végén az anyagot veszi föl és azt a másik végén önműködőlég a (30) garatba vezeti. Az anyagot az (52) továbbító szalagra egy másik (55) kivezető csővel ellátott (54) továbbító szerkezet vezeti. Az (1 és 2) kemencékből jövő és a (42) vízszintes kamarában levő forró elégési gázok és gőzök tehát egyrészt arra szolgálnak, hogy az (52) továbbító szerkezet által hordott széntartalmú anyagot, másrészt pedig a (42) köpenyen át vonuló levegőt hevítse, anélkül, hogy ezen el nem égethető gázok az elégési kamarák légbevezető nyílásaiba bejuthatnának. Minthogy az égetett méez az égető kemencékből azon helyen lép ki, hol a legtökéletesebb elégés megy végbe, könnyen belátható, hogy a mésznek a (24) garatba való belépése még akkor történik, mikor az égetett mésszé való átalakításához szükséges kalóriaszám legnagyobb részét még tartalmazza. Ennek következménye az, hogy hő nem megy veszendőbe, mint ez azon esetben történnék meg, ha az égetett mész kilépése előtt még a (15) elégési kamarán kellene áthaladnia. A (24) garatba jutó mészanyagot lemérjük és azután a széntartalmú anyaggal, mely miként előbb leírtuk, szintén magas hőfokra van hevítve, összekeverjük és ezen keveréket azután lehetőleg gyorsan az elektromos kemencékbe vezetjük, hogy a mész légköri behatás folytán szénsav, vagy nedvesség beszívása által el ne romoljék. A mészkőnek égetett mésszé való átalakítása közben nyert hőfok nem megy veszendőbe és így az elekromos kemencében ennek megfelelőleg csekélyebb hőfok lesz szükséges a keverék megolvasztásához. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kalciumkarbid előállítására, azáltal jellemezve, hogy mészkő és széntartalmú anyag összeolvasztásánál keletkező szénmonoxyd gázt levegővel keverünk és ezen keveréket mészégető kemencékben égetett mész nyerésére elégetjük. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az olvasztási processzusnál és a levegő hozzákeverése előtt oxygénnek a szénmonoxydgázba való jutását meggátoljuk. 3. Az 1. és 2. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a széntartalmú anyagot az égetett mészszel való keverés előtt ama szénsavgázok segélyével hevítjük, melyek a mészkőnek a szénmonoxydgáz és levegő keveréke általi elégetésénél képződnek. 4. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a mészkövet az égető kemencében a fűtőgázok