41824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás báriumhidroxid és cyanidok előállítására

Megjelent 1908. évi május hó fr-én. ^ MAGY. SZABADALMI KIR. HiVATAL. SZABADALMI LEIRAS 41824. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás báriumoxyd és cyanidok előállítására. BADISCHE ANILIN- & SODAFABRIK CÉG R/M LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentés napja 1907 oktober hó 28-ika Elsőbbsége 1906 ápriliis hó 18-ával kezdődik. Báriumoxyd előállítása báriumkarbonát és szén keverékének hevítése útján, vala­mint cyanidok előállítása az alkáliföldek oxydjai, hydroxydjai, karbonátjai stb. szén­nel való keverékeinek nitrogénáramban való hevítése útján oly eljárások, melyeknek ipari értékesítése, bár sokszor megkísérel­ték, eddig rendkívül nagy technikai ne­hézségek folytán nem járt sikerrel. Egyike a legnagyobb nehézségeknek az, hogy nem volt lehetséges a hevítendő anyag egyenlőtlen fölhevítését elkerülni, illetőleg az, hogy a szükséges magas hőmérsékle­teknél a samott, különösen a baryt által is, erősen megtámadtatott. Ily pl. Mondnak (21175. sz. német sza­badalom), ki évek során át dolgozott e ne­hézségek elhárításán, nem sikerült ebben az irányban kellő haladást elérni, amennyi­ben az ő módszerénél szükséges, állandóan fűtött és a kemencébe szilárdan beépített retorták nem bírták ki az anyag folytonos támadó hatását és a magas hőmérsékletet és rövid idő után megrepedeztek és hasz­navehetetlenné váltak. Ennek megfelelően a báriumcyanid termelési hányada is, saját állítása szerint, csak 30°/o-ot fett (1. Zeit­schrift für angewandte Chemie 1889. 515 1.) Peld eljárása (149803. sz. német szaba­dalom), melynél az egyenletlen fölhevítést tojásdad alakú tokok vagy csövek haszná­lata útján kivánta elérni, szintén nem járt a kivánt sikerrel. Meglepő volt már most az a jelenség, hogy kitűnő eredményeket kapunk, ha a gazdaságos üzem szempontjából első sor­ban ajánlatos folytonos munkamódszer el­vétől eltérve, az anyagot időszakosan fűtött tetszőleges keresztmetszetű tokokban (tok­sorozatokban) vagy csövekben égetjük akké­pen, hogy a lánggázok lényegileg a tokso­rozatok vagy csövek tengelyeihez párhuza­mosan vonulnak. Ezzel elérjük, hogy az égési meleg lassan adatik le és ennek foly­tán a tokok vagy csövek a túlhevülés el­kerülése mellett egyenletesen hevíttetnek föl, amennyiben az égési gázok útjukban egyáltalában nom. vagy csak csekély mér­tékben vannak keresztmetszet- vagy irány­változásoknak alávetve. Ezenkívül a csövek (retorták) vagy toksorozatok, melyek közül az utóbbiak könnyebb kicserélhetőségük folytán előnyösebbek, nincsenek szilárdan a kemencébe beépítve, hanem könnyen ki­cserélhető módon vannak elrendezve. Ily módon nagy termelési hányad mellett ma­gas százalékos és igen likacsos báriumoxy­dot vagy az elméletileg lehetséges nitrogén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom