41788. lajstromszámú szabadalom • Hegesztett vas, folytvas vagy acél olvasztására szolgáló tégelykemence

Megjelent 19Q8. évi május hó 3-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 41788. szám. XI/d. OSZTÁLY. Hegesztett-vas, folyt-vas, vagy acél olvasztására szolgáló tégelykemence. LINDEMANN ALFRÉD MÉRNÖK HAGENBEN. 'V A bejelentés napja 1907 junius hó 12-ike. A találmány tárgya hegesztett-vas, folytvas, vagy acél olvasztására szolgáló tégelykemence, azaz olyan kemence, melyben 2000° C-nál nagyobb hőfokot is elő kell állítani, hogy a nehezen olvadó anyagot tégelyekben megömlesszük. Ezen kemencéknek kettősfalúaknak kell lenniök és a levegőt a kettős köpeny közé és innen a rostély alá kell bevezetni, oly célból, hogy a levegőt jól előmelegítsük. E célra különösen a keretekből alkotott kígyóscsatorna vált be. Jelen találmány célja ily tégelykemencéknek további lényeges tökéletesítése s oly hátrányoknak a megszüntetése, melyek az olvasztást a kemence jelenlegi alakjánál még hátráltatják. Ezen tökéletesítés főleg a befújtatott levegőnek a belső kemence aknába való bevezetésére vonatkozik. Eddig a levegőt a rostélyon és a kemence falnak nyílásain át vezették a tüzelőanyaghoz, mely a kövekre állított tégelyt körülveszi. Ez a következő hátrányokkal jár: A magas hőfoknál salak képződés következtében a tégely alátétek által szabadon hagyott rostélyrészek igen könnyen eldugulnak, a salak rétegben ekkor egyes nyílások támadnak, melyeken át a tégely alsó részét erős lángnyelvek érik, melyek a tégelyt csakhamar tönkre teszik, másrészt pedig a salak a tégely falát az izzó tüzelőanyagtól (koksz) helyenkint elválasztja. Hogy jobb és szabályosabb léghozzávezetés által ezen hiányokat megszüntessük, jelen találmány értelmében a tégelykemencét úgy készítjük, hogy a befúvott levegő a belső aknát körülvevő csatornából nemcsak alulról a szabad rostély fölületen át, hanem oldalnyílásokon át is áramlik az akna belsejébe és pedig egyrészt a kemencesarkokon alkalmazott a kemencefalakkal párhuzamos hasítékokon át, másrészt pedig üreges fazékszerű alátéteknek falában alkalmazott hasítékokon át, mely alátétekre a tégelyeket állítjuk. Ennek előnye a következő: Az olvasztás kezdetén a befúvott levegő az egész eleven rostély fölületen és az oldalhasítékokon hatol át. Ha már most a magas hőfok következtében a rostély a tégelyalátétek között el is salakosodik, a tégelyt tönkretevő lángok mégsem keletkezhetnek, mert akkor a levegő a megszűkült keresztmetszetnek megfelelő nagyobb nyomással a kemence sarkaiban és az üreges alátétekben alkalmazott hasítékokon át jut a kemenceaknába és pedig előbbiekből érintő irányában, a tégelyt körülfutva, utóbbiakból pedig sugárirányban. A levegőnek