41734. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék légritka tér előállítására
1. ábrája egy, a találmány tárgyát képező eljárás szerint létesített vákuum előállítására szolgáló készüléket mutat függőleges hosszmetszetben, a 2. ábra ugyanannak elölnézete, a 3. ábra az 1. ábrához hasonló metszet részlete egyes részek más állása mellett, a 4. ábra a 3. ábrához tartozó előlnézet, az 5. ábra a készüléknek mély kutaknál való alkalmazását mutatja, a 6. ábra pedig egy, a készülékben előállítandó vákuum ismétlődő önműködő létesítésére való segédszerkezetet tüntet föl. A készülék (1) kazánból áll, melynek fenéklapjain körben (2) nyílások vannak. A kazán fenéklapjaihoz kívül egy-egy (5) tengely körül elforgatható (3) záró korong fekszik, mely a (2) nyílásokkal egyező számú és elrendezésű (4) nyílásokkal van ellátva. A záró korongoknak a tengelyek körül a berajzolt nyíl irányában való elfordulása a (2) nyílásokat fokozatosan és végül egészen elzárja. A záró korongok valamely tetszés szerinti szerkezet (emeltyű, összekötőrúd, stb.) segélyével együtt fordulnak el. Az (1) kazánban tüzeléknek, tehát folyékony szénhydrogéneknek stb. való beöntése, avagy beporlasztása útján, gyújtó szerkezet segélyével, a záró korongok egyidejű megnyitása mellett erős tüzet gerjesztünk. A tűz (láng) hevétől a levegő kiterjed és a (2 — 4) nyílásokon át távozni kezd. Ha most a záró korongokat elfordítjuk, akkor a leírás bevezetésében ismertetett módon vákuumot kapunk. A záró korongokat rúgó, csavaranya vagy más módszer segélyével szoríthatjuk az (1) edény fenéklapjaihoz szorosan tömített zárás létesítése céljából, de a záró korongok helyett akármely más ismert nyitó-záró szerkezetet (szelepet, tolattyút, csapot, stb.) alkalmazhatunk anélkül, hogy ez a találmány elvén változtatna. A tüzeléket, tűzléget stb. az (1) kazánba egy vagy több bevezető nyíláson át. szelepzárással vagy anélkül, esetleg magán a "(2—4) nyílások egyikén vagy többjén át porlasztóval vagy más módon vezethetjük be. Ha az (1) kazánba egy vagy több csatornát, pld. szívócsövet vezetünk be, akkor a kazánt szívó célokra, mint mótorhajtás, vízszívás, szellőztetés, porszívás, légritka terek előállítása stb. használhatjuk föl. Ha a kazánt légszívásra használjuk, akkor az csakhamar megtelik. Ha már most a szívómunkét folytatni akarjuk, a kazánban ismét vákuumot kell előállítanunk, amit önműködőlég is elvégeztethetünk a készülékkel, ha ismert mechanikai, vagy elektromos automatikus készüléket hozunk vele kapcsolatba, amelyek pl; a kazánban beálló bizonyos feszültség elérésekor egy segéderőforrás segélyével működni kezdenek és a (2—4) nyílásokat kinyitva és zárva, közben egyidejűleg a tüzelék beadagolását és meggyújtását is elvégzik. A gyújtást villamos gyújtószerkezet segélyével is végezhetjük. Ilyen segéderőforrás pl. villamos áram, vagy rúgó, avagy súly által működtetett hajtószerkezet, amilyen az óráknál van, melynek alkalmazásánál a rúgó vagy súly fölhúzása kézzel is végezhető, de a vákuum segélyével üzemben tartott valamely mótor vagy turbina által is végeztethető. Egy e célra szolgáló szerkezetet tüntet föl továbbá a 6. ábra is. Itt az (1) kazán falához nyílás útján közlekedő (10) hengerben (12) dugattyú mozog, mely egyik végével a kazánhoz támaszkodó (11) rúgó hatása alatt áll. A kazánban létesített vákuum a (12) dugattyút beszívja és vele a (10) rúgót összeszorítja. Amint a vákuum szívó hatása, a vákuum fokának csökkenése folytán, annyira csökkent, hogy azt a rúgó feszítő ereje leküzdi, a rúgó a dugattyút kitolja. A dugattyú pl. egy rúg segélyével most már működésbe hozhatja, kinyithatja porlasztót, gyújtót, szelepeket, stb. és elforgathatja a (3) korongokat, vagyis áttolhatja a (4) nyílásokat a (2) nyílásokon úgy, hogy ismét zárás jön létre. Az újból keletkező vákuum azután újra beszívja a dugattyút és így a dugattyú tolattyút működtethet, vagy maga lehet a tolattyú. Ha úgy rendezzük be a dugattyút, hogy