41721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges fonalak előállítására
Megjelent 1903. évi április hó 35-én . _ MAGY. KIK. SZABADALMI jjfi m HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 41721. szám. XlV/a/l. OSZTÁLY. Eljárás mesterséges fonalak előállítására. GOCHER OELMÜHLE GEBR. VAN DEN BOSCH CÉG GOCHBAN. A bejelentés napja 1907 február hó 18-ika. Elsőbbsége 1905 november 14-ével kezdődik. Ismeretes, hogy mesterséges fonalakat cellulózából vagy máseffélékből úgy állítunk elő, hogy ezeket közvetlenül vagy cellulózaderivátokká való átalakításuk után alkalmas oldószerekben föloldjuk és az oldatokat megfelelő keresztmetszetű nyílásokon alkalmas kicsapó fürdőbe vezetjük, mi mellett a kapott alakzatok szálakká merevülnek. Az utókezelést, amelynek ezen fonalak alávettetnek, a jelen találmány szerint már most oly módon foganatosítjuk, hogy a fonalak mosásnál, festésnél s. i. t. lehetőleg érzéketlenekké válnak a vízzel, sőt forró vízzel szemben is nagyobb szilárdságot, lágyságot és a természetes selyem fényét kapják. Ezen eélra hullámos csévéket használunk, amelyekre a készített fonalakat föl tekercseljük. A fonalakat ekkor kereszteltetjük úgy, hogy csak a keresztezési helyeken fekszik fonál fonálon és üreges terek keletkeznek, melyeken át a folyadék a fonállal benső érintkezésbe juthat Ezen kereszttekercselés folytán a csévéknél négyszögek keletkeznek, melyek a további fölcsévélésnél mindig jobban mélyednek. Kísérletek azt bizonyították, hogy ezen mélyedések csak akkor teszik lehetővé az utókezelésre alkalmazandó folyadékoknak -elegendő behatását, anélkül, hogy emellett a folyadéknak a fonalakkal való káros túlságos hosszú érintkezése bekövetkezhetnék ha a kereszttekercseléshez hullámos csévék alkalmaztatnak, párhuzamps tekercselésnél és sima csévék használatánál a fonalak csak részben befolyásoltatnak az utókezelési folyadékok által, mert az utóbbiak nem keringhetnek a fonal alatt. A végből, hogy azok legalább némileg hathassanak a fonál összmasszájára, az utókezelésnek tetemes ideig kell tartania. Ha kereszttekercselést sima csévéknél alkalmazunk, az utókezelési folyadékok akkor sem keringhetnek elegendőképen. Azok állva maradnak a négyszögletes mélyedésekben és ezáltal nem kívánt hatást gyakorolnak a mesterséges fonalakra. Ezért sima csévéken való kereszttekercselésnél nem lehet a fonalat az utókezelés után helyesen legombolyítani, hanem egy összeragadt, szövetezerű alakzatot kapunk. Az ilyen fonalaknak utókezelése, melyek például 12 — 80 egyes fonalakból állanak, motringokban nem végezhető, mert a fonalak teljesen összekuszálódnak és a motring-I ról nem hozhatók többé a csévékre. A ke-
